Page 12 - AH_vol16_no2_pp33-54_Feher

A profilszerkesztési vázlatokból levont következteté- Emellett felmérései és kutatómunkája olyan épí-
seinek gyakorlati hasznosítása a gyulafehérvári szé- tészettörténeti jelentőségű tettekhez is vezették, mint
kesegyház periodizációjában mutatható ki. Möller a gyulafehérvári székesegyház déli rózsaablakának
először 1905-ben, Építészeti emlékek Hunyadi János rekonstrukciója. (10. ábra) Az Építészettörténeti
63
idejéből című művében írt az épület történetéről, Rajztárban a 20. század elejéről származó hallgatói
57
majd később, 1929-ben szintén periodizációt közölt rajzok mutatják, hogy Steindlhez és Schulekhez ha-
az Erdély nevezetesebb műemlékei hasábjain. E két sonlóan Möller felmérései is mintalapokként és ok-
58
publikációban közölt építéstörténet néhány ponton el- tatási segédanyagokként éltek tovább az oktatásban.
tér. Möller a két megjelenés között, 1916-ban végez- Hallgatói rajz maradt fent a gyulafehérvári rózsaab-
te el a szerkesztőmódszerekre vonatkozó kutatásait. lakról (10. ábra) és a vajdahunyadi vár periodizált
64
Ezekhez kapcsolódóan a Forster Irattár lévő kéziratok alaprajzáról is. (11. ábra) Ez utóbbit Möller hallga-
65
és az Építészettörténeti Rajztárban lévő vázlatok ösz- tója, az Építészettörténeti Tanszék későbbi oktatója,
szevetésével kimutatható, hogy a kétféle periodizáció Dümmerling Ödön látta el tanári aláírásával.
közötti különbségeket nagy valószínűséggel a kutatá-
si eredmények következményének tudhatjuk be. 59
Möller 1914-1932-ig volt a Műegyetem Középkori 5. A KÉT VILÁGHÁBORÚ
Építési Tanszékének ny. rendes tanára, hallgatóit KÖZÖTT: DÜMMERLING ÖDÖN,
azonban láthatóan nem olyan intenzitással vonta fel- CSÁNYI KÁROLY, LUX GÉZA
méréseibe, mint elődei. A ránk maradt rajzokból ítél-
ve felméréseit kutatásai és minél szakszerűbb és tör- Dümmerling 1944 és 1949 között volt a Királyi
ténetileg hitelesebb helyreállítási terveihez használta József Nádor Műegyetem Építészettörténeti
fel. Oktatói tevékenységére tehát kevésbé volt jellem- Tanszékének tanársegédje, majd adjunktusa. Oktatói
ző a rendszeres nyári gyakorlatok vezetése. Valószínű tevékenységéről mintegy 90 darab tanári aláírásával
azonban, hogy saját munkáihoz, felméréseihez hall- ellátott rajztári dokumentum tanúskodik. Ezek kö-
gatói segítségét is igénybe vette. A székesfehérvá- zött több periodizált alaprajz található olyan jelentős
ri Szent Anna kápolna 1933-1934-es helyreállítását emlékekről, mint a Belvárosi Plébániatemplom, a
66
előkészítő felmérését talán fiatalabb kollégáival Lux Mátyás Templom vagy a kalocsai székesegyház
67
Gézával és Csányi Károllyal végezhette. 60 alapfalai, melyek valószínűleg korábbi mintalapok
68
Mindent összevetve Möller felméréseinek és a alapján készültek. Zömmel azonban olyan kisebb
kutatásainak legfontosabb eredménye, hogy az általa falusi középkori templomok felmérését tartalmaz-
helyreállított hazai műemlékek esetében periodizált za a Rajztár, amiket a hallgatók akár nyári felmérési
alaprajzzal illusztrálva felállította az építéstörténetek- gyakorlatokon is készíthettek, majd Dümmerlinggel
re vonatkozó tudományos igényességű hipotéziseit. konzultálva feldolgoztak. Ilyen hallgatói rajzo-
Az első periodizált alaprajzokat a vajdahunyadi vár- kat találunk például a kisdisznódi templom kapu-
ról és a gyulafehérvári székesegyházról készítette. járól, a Miskolc-avasi templomról és kapuiról 70
61
62
69
(11. ábra)

57 Möller István: Építészeti emlékek Hunyadi János idejéből.
In: Magyarország műemlékei. Hornyánszky, Budapest 1905. 121- 63 Möller mérőszalagos-függőónos, kőről-kőre történő
129. 124-129. felméréssel és alapos körültekintéssel a rózsaablak rekonstrukciója
58 Möller István: Erdély nevezetesebb műemlékei. Historia, során a lehető leghitelesebb megoldásra törekedett. Sarkadi
Budapest 1929. 16-26. Márton: A gyulafehérvári székesegyház rózsaablakának kőtári
59 Fehér Krisztina – Halmos Balázs: Középkori töredékei és Möller István rekonstrukciója. In: Arhitectura
szerkesztőmódszerek kutatása Möller István életművében. In: religioasă medievală din Transilvania. Satu Mare 1999. 45-59.
Műemlékvédelem 60. évf. (2016) 1-2. sz. 86-100. 46-50. Épt. Rajzt. 100295, 105991. A 102619-es jelzetű rajz
60 Csányi Károly – Lux Géza: A Székesfehérvári Szent Anna az északi előcsarnok (Lázói kápolna) körablakának szerkesztési
Kápolna. Die St. Anna Kapelle in Székesfehérvár. In: Technika – A vázlata.
m. kir. József Nádor Műegyetem Középkori Építészeti tanszékének 64 Épt. Rajzt. 103107
közleményei. 13. évf. Kny. (1941) 7. sz. 65 Épt. Rajzt. 103145
61 Möller István: A vajdahunyadi vár építési korai. Franklin 66 Épt. Rajzt. 102331
Társulat, Budapest 1913. V. tábla 67 Épt. Rajzt. 103472
62 Möller, Építészeti emlékek Hunyadi János idejéből,128. Az 68 Épt. Rajzt. 102329
Épt. Rajzt. 105252 jelzetű különböző színekkel periodizált tusrajz 69 Épt. Rajzt. 103113
is elképzelhető, hogy Möllerhez vagy hallgatóihoz köthető. (11. 70 Épt. Rajzt. 103757-103462. A miskolci avasi ref. templom.
ábra) Technika Kny. (1942) 3. sz.

44 · Architectura Hungariae 16 (2017) 2