É P Í T É S Z E T T Ö R T É N E T
I. évf. 2. szám
Az "Architectura Hungariae" honlap "Építészettörténet" rovata 1999 júliusi megjelenésével az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék oktatóinak éppen folyamatban lévő munkáiból nyújt ízelítőt. Tematikailag és korszakbesorolás szerint is ezért e rovat jelenlegi formájában sokszínű, a hálózat adta műfaji és terjedelmi jelleg miatt a Tanszéken folyó munka teljes keresztmetszetét nem tudja bemutatni.
A munkák inkább tanulmány-jellegűek, ez aktualitásukból is következik. Kalmár Miklósnak "A magyar korai klasszicizmus Európa építészetében" című tanulmánya a hazai korai klasszicista építészet kialakulásának időszakát, lényegében a XVIII. század utolsó évtizedeinek és a XIX. század elejének építészetét veti össze elvi alapon Európa korabeli építészetével. Az összehasonlítást a történeti, társadalmi, földrajzi, építészeti, építtetői, művészeti, kultúrtörténeti szempontokat figyelembe véve végzi el, és megpróbálja a korábban kialakult, az európai illetve hazai klasszicizmus eltérő fejlődéséből adódó különféle stílusperiodizációs rendszereket egymásnak megfeleltetni. A tanulmány egy később megjelenő jegyzethez illetve tankönyvhöz szükséges előmunkálatok részét képezi. A másik két szerző munkája az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottság ülésein elhangzott előadásuk szerkesztett változatai, amelynek során a Tanszék fiatal oktatóinak lehetőségük nyílt munkájuk bemutatására (e "bemutatkozások" nyilvánossá tételére még valószínűleg a későbbiekben visszatérünk.) . Vukoszávlyev Zorán "Magyarországi szerb ortodox templomok - stílusjegyek ötvöződése a magyar és szerb építéshagyományban" című tanulmányában a hazai építészettörténet egy sajátos, korábban kellőképpen nem kutatott vonulatának újkori építészeti jellegzetességeit vázolta. A kutatás eredményeinek összegzése PhD értekezésben várható. Sebestény Ferenc tanulmánya a székelyudvarhelyi vár revitalizációjáról határesetnek tekinthető, mert az építészettörténeti aspektus mellett sok építészeti-tervezési problémát vet föl, ezzel elsősorban a vár és környezetének mint műemléki együttesnek megóvását segíti elő.
1999. június
Dr. Krähling János
Tartalom:
| Kalmár Miklós: A magyar korai klasszicizmus Európa építészetében |
letöltés /1880 kB/ Microsoft Word doc |
| Vukoszávlyev Zorán: Magyarországi szerb ortodox templomok |
letöltés /1320 kB/ Microsoft Word doc |
| Sebestény Ferenc: A székelyudvarhelyi vár és környezete revitalizációja |
letöltés /25 kB/ Microsoft Word doc |
KALMÁR MIKLÓS
A MAGYAR KORAI KLASSZICIZMUS EURÓPA ÉPÍTÉSZETÉBEN
A korai klasszicizmus fogalma
Az építészeti korszakok megértéséhez és jellemzéséhez érdemes a stílusváltások korszakát is megvizsgálni. A stílusok születése, vagy eltűnése számos érdekes és magyarázó hatású jelenséggel társul. A XVIII. és XIX. század fordulóján hazánk és Európa építészetének viszonyában tanulságos folyamatok játszódnak le.
1. Budapest, Szebeny Antal tér 1.
Elgondolkoztató, de már a XIX. század építészetének stíluskorszakainak meghatározása is sokféle módon jelenik meg a világban. A hazai szakirodalomban gyakran alkalmazott és közismert klasszicizmus, romantika, eklektika hármas elnevezés más, nem közép-európai országban nehezen értelmezhető.
Ennek történelmi okai vannak. A XVIII-XIX. század fordulóján megjelenő jellegzetes klasszicizmus elsősorban a német nyelvterületen, az azzal kapcsolatban lévő, közeli országokban érzékelhető jelenség. Franciaországban és a brit szigeteken a stílusváltozást kiváltó társadalmi jelenségek időben jóval megelőzték a kontinens belsejében végbemenő eseményeket. Ott már az Európa szerte elterjedő ókori formák teljesebb megismerése előtt kialakult egy korai, romantikus ihletésű klasszicizálás.
Közép-Európában és nálunk, a klasszicizmus egy elhúzódó barokk stílusú korszak után, érettebb formában jelent meg. Az ismert terminológia a német és közép-európai viszonyokat tükrözi. Nyugat-Európában, tehát az atlanti partoknál és az Egyesült Államokban, a romantika kiterjesztettebb értelmezésébe beletartozik a romantikus klasszicizmus és a klasszicizáló romantika is. Az előbbi azt akarja kifejezni, hogy akkor még a klasszicizmusról alkotott kép kialakulatlan, és festői, regényes gondolatok kapcsolódnak hozzá. Az utóbbi a historizálás korai szakaszát egységesen romantikának tekintve, azon belül az ókori példák felhasználását tartja jellemzőnek. Természetesen külön tárgyalja későbbi a romanizáló és gótizáló romantikát. A romantikát követő korszakot historizmusnak nevezi, mert a történelmi formák alkalmazása a szerint történt, hogy mit akartak a stílusalkalmazással építészeti szempontból kifejezni. Ez nálunk a közismert eklektikának felel meg. Érdemes megjegyezni, hogy az eklektika szóhoz lebecsülő és értelmetlenségét hangsúlyozó véleményt csatolt a modernizmus, pedig az eklektika saját korában, a minőség érdekében szorgalmazott válogatást jelentett. Az eklektika után, a XX. században ismét felfedezhető a klasszicizmus, de ezek az olasz, német, orosz és skandináv példák már a neoklasszicizmus témakörébe tartoznak.
2. Budapest, Vám u. 7.
A világ, de Európa építészettörténetében is számos véleményt, tanulmányt olvashatunk, ahol a különböző terminológiák összevetése nehezen kibogozható zűrzavart jelent. Például a barokkból a klasszicizmusba való átmenetet egyszerre jelenti a copf, empire, biedermeier, directoire, sőt a XVI. Lajos korabeli stílus is.
El kell fogadnunk, hogy különböző korokban, különböző földrajzi területeken különböző módon fordulnak a múlt század építészettörténetéhez s ítéletükben saját körülményeiket is megjelenítik.
A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy a modernizmus után a historizmussal megértőbben foglalkoztak. Felismerték, hogy fontos eszköz az építészeti kifejezés eszköztárában. Hogy további “neo” stílus ne szülessen, manapság a historizmust, mint építészeti magatartásformát vizsgálják.
A XIX. század általában a historizálás évszázada. Egy újabb terminológia megkülönbözteti a kezdeti, a megismerési folyamat elején lévő, naiv historizmust, az azt követő gazdag stílusismerettel rendelkező stílustiszta historizmust, majd a folyamatot bezáró stíluskeverő historizmust, amikor a részletek alkalmazásában nagyobb szabadságot engednek meg. A közismert klasszicista fogalom tehát megjelenhet, mint romantikus klasszicizmus, mint klasszicizáló romantika és mint naiv és stílustiszta historizálás is.
3. Budapest, Ferenczy István u. 12.
Érdekes eredményre jutunk, ha az osztrák császárság két meghatározó területét, Ausztriát és Magyarországot hasonlítjuk össze. Ausztria a XVII-XVIII. században látványos és jelentős barokk építészetet képviselt. Magyarországon osztrák hatásra alakult ki - az osztráktól elmaradó minőségben - ez a stílusgyakorlat. Az osztrák területen viszont a klasszikus példák találtak nehezebben követőkre, részben, mert a barokk környezet meghatározóbb, részben mert a mindenkori császár és környezetének jelenléte a stílusok megválasztásában is irányadó volt. Magyarországon a helyzet éppen ellentétes. A barokk kevésbé érvényesült, viszont a század elején megjelenő klasszicizmus egy fokozódó építési tevékenységhez társult. Ráadásul a gyorsan változó igényeknek megfelelően új épülettípusok jöttek létre. Ezek képesek voltak egy, az országra jellemző formarend kialakítására. Fontos és meghatározó az is, hogy a minduntalan felszínre törő nemzeti önállóság keresés, ekkor az építészeti stílusok közül a klasszicistát választotta, szemben a császári barokkal.
Mindez indokolja, hogy a hazai terminológia a klasszicizmust, mint a barokk és romantikus stílusok közötti építészeti korszakot tárgyalja, megértve azt, hogy az osztrákoknál ez kisebb jelentőségű, angoloknál, franciáknál pedig ugyanez más összefüggésekkel együtt kerül megemlítésre. A továbbiakban tehát a klasszicizmus kifejezés hazánkban elterjedtebb, közismertebb jelentését használjuk.
Európa történelmi, társadalmi környezet hatása
A világ ekkor még javarészt Európára korlátozódott. A későbbi történelem ismeretében érdemes ugyan egy-egy pillantást vetni a távoli területekre is, de az összehasonlításból kiderül, hogy az igazán fontos dolgok mégis Európában történtek. A francia forradalom eseményéhez Észak-Amerikában csak a Függetlenségi Nyilatkozat volt mérhető, de ennek az öregebb kontinensre gyakorolt pozitív hatása akkor még nehezen volt felismerhető. A többi földrész népei vagy az ismeretlenség, vagy a gyarmati függőség állapotában éltek.
4. Budapest, korai klasszicista homlokzat
Feltétlenül szót érdemel az Ázsiában, Afrikában és Európában egyaránt érdekelt beteg óriás, a török birodalom helyzete. Magyarország szempontjából még sokáig meghatározó szerepű volt. A XVIII. századtól kezdődő lassú, de folyamatos visszavonulását Európa nyereségként élte meg s ez nemcsak politikai, gazdasági, hanem kulturális is. A Földközi-tenger menti ókori kulturális emlékek megközelíthetőbbé váltak.
Európában, ebben az időben, a társadalmi változások nyugatról keletre haladva fejtik ki hatásukat, a legkorábban az atlanti partok mentén. Érthető, hiszen a fejlődő hajózás hozadéka, a gyarmatosítás felgyorsította a gazdasági és társadalmi fejlődést s ez polgári forradalmakban csúcsosodott ki. Az angol területen, Németalföldön még a XVII. században, Franciaországban, mint ismert, a tizennyolcadikban, 1789-ben. Az egész földgolyóra kiterjedő angol világbirodalom mellett a mai Németországnak megfelelő területen 200-nál több állam létezett. Oroszország európai kapcsolatain keresztül próbált a fejlődés áramlatába kerülni, de Ausztria is elismert nagyhatalom volt.
5. Budapest, Molnár u. 9.
Általában a polgárság térnyeréséről volt szó, ami az építészet nyelvére lefordítva az új megbízó réteg megjelenését jelentette. Polgárság azelőtt is volt, de létszámát és igényeit, elképzeléseit tekintve csak az építészeti paletta színezését jelentette, nem pedig annak társadalmi mértékű meghatározóját.
Magyarország az Osztrák császárság részeként együtt élt Közép –Európa minden fejlődési gondjával. A távoli történések példamutatók ugyan, de többnyire követhetetlenek voltak. A Francia Köztársaságot 1792-ben kiáltották ki, majd még ugyanabban az évtizedben létrejött a katonai diktatúra. Néhány éven belül Napóleon császársága következett, háborúk, Lipcse, majd Waterloo. A francia polgári fejlődés sikere a háborúk ellenére, vagy éppen annak eredményeként visszavonhatatlan volt.
6. Budapest, Corvin tér 13. részlet
Nálunk, a Kárpát-medencében, ekkor a II. József halála utáni nemesi ellenállás volt a jellemző. Jean-Jacques Rousseau Társadalmi szerződésének hatása, számottevő polgárság híján, a hűbéri alkotmány továbbfejlesztését látszott megerősíteni. Fontos eredmény a kiharcolt évenkénti országgyűlés lehetősége s kormányzati szerepének növelése. Ismét megfogalmazódott a független ország igénye, sikerek születtek a jobbágyköltözést és a vallásrendeleteket tekintve is.
I. Ferenc uralkodása alatt kibontakozó ellenhatás kiélezte a helyzetet. A társadalmi reformok érdekében kialakuló nemesi szervezkedés erőteljesebben és továbbra is a függetlenség, a tulajdonviszonyok korszerűsítése irányába hatott. Az 1790. és 1825. közötti korszakot a hazai történelem átmeneti korszaknak is nevezi, ez az építészetben a barokk megszűnését, a “copf” stílus, majd a kezdeti klasszicizmus megjelenését hozta.
A stílusváltás valószínű okai
Amíg nálunk fokozódott a régi társadalmi szerkezet szerinti köznemesség szerepe, addig Nyugat-Európában a változások fő erejét valóban az erősödő polgárság adta. Angliában, Franciaországban, de már Németországban is az építészet fejlődésének egyik okozója az általánosan kialakuló új megbízóréteg. Az új feladatokat főleg az új funkciók megjelenése jelentette. Közösséget, országos méretekben szervezkedő közösséget szolgáltak ki. Az új és a korábban megszokott építészeti feladatok megoldásánál gondolkodásukhoz, elképzelésükhöz közelebb álló antik példákból merítettek.
7. Budapest, Úri u. 62. részlet
A kor antik iránti szimpátiáját több módon lehet magyarázni. A legelterjedtebb felfogás szerint az ok a túlburjánzó barokktól való elfordulás, a letisztulót előnybe részesítő közízlésváltozás. Ez egy kényelmes, társadalmi összefüggésektől mentes, felületes, szemlélődő elképzelés. Látszólag valóban ez történt. Ezt igazolja az is, hogy a stílusváltozás nemcsak a fejlett polgárságú országokban, hanem a feudális örökség nyűgét még mindig őrző területeken, például nálunk is jól érzékelhető volt.
Egy másik felfogás szerint, a klasszikus formák elterjedésének a legfőbb oka azok megismerésének új lehetősége. A török birodalom visszavonulása, az olasz egység kialakulása, a Közel-Kelet gyarmatosító felfedezése megteremtette az eddig nehezen megközelíthető, eredeti antik emlékek megtekintését. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az antik kultúra, bizonyos mértékig, mindig ismert volt. Ez hazánkra is jellemző. A török közelsége területének jobb ismeretét jelentette, a folyamatosan működő itáliai kapcsolatokról nem is beszélve.
Egy harmadik, talán elfogadhatóbb elképzelés szerint a stílusváltozás legfőbb indoka a meghatározóvá váló polgári szellem. A polgárság erősödését a társadalmi fejlődés okozta. A gazdasági változások valóban a polgári foglalkozásúak létszámnövekedését eredményezte. A fejlődő, bonyolulttá váló munkamegosztásban az egyén és társadalom szerepe egyrészt demokratikusabb, másrészt jobban meghatározottabbá vált. Az egyén és őt, mint a megbízót kifejező épülete egyszerre illeszkedő és különleges. Ilyen a feltörekvő polgár és a társadalom viszonya. Az új építészet művelője ezt érzékelte és formai kifejező eszközöket keresett hozzá. Tehát előbb merült fel a változás igénye, majd az ókori kultúra példája, mint kifejező eszköz, társult hozzá. A számukra tökéletest keresték s ezt többek között a klasszicizmusban találták meg.
Magyarországra jellemző folyamatok
Hazánkban ekkor még sajátos volt a helyzet. A nyugati polgárság által kialakított építészeti eszmények itt a haladó szellemű földbirtokosok, értelmiségiek környezetét formálták. Amíg a fejlettebb országokban az építészet egyik feladata a társadalmi átalakulás tükrözése, addig Magyarországon mindezek mellett a nemzeti sajátosságok is jellemzőek. Nemzeti sajátosságnak kell nevezni, mert a Habsburg birodalom más területéhez viszonyítva itt számban és minőségben a klasszicizmus jelentős fejlődésen ment keresztül. A haladás és nemzeti függetlenség iránti vágy szava együtt hangzott el. A stílus elterjedését nem korlátozta a barokk pompa igénye, sőt a fejlődés példáját a kritizált császári Bécsen túl, Franciaországban, Angliában látták.
8. Eger, Lyceum, ablak
A nemzeti és a haladó fogalmak összekapcsolódásán túl egy másik tulajdonság is jellemző az akkori Magyarországra. Ez az elmaradottság. A fejletlenség fejeződött ki a kényszerűen egyszerű környezetben, a szükségszerűen racionális formai megoldásokban. A megszokott dísztelenség előkészítette a közgondolkodást az új stílus befogadására, sőt szólni lehet a periférikus helyzetből származó előnyökről is. A késő barokk, mely Magyarországon valóban későn következett be, szinte észrevétlenül alakult át korai klasszicizmussá. A "copf" stílus, mely a barokk díszítés lényegesen egyszerűbbé válását jelenti, már korán engedte érvényesülni azokat a építészeti megoldásokat, melyek majd a fejlett klasszicizmusban jellemzőek. Egy vidéki, kevésbé iskolázott mester kényszerűségből is egyszerűbben épített s ez a környezet sok vonatkozásban kiválóan megfelelt az egyszerű tömegformákkal, dísztelen homlokzatsíkokkal dolgozó későbbi stílusnak.
Később a kedvező gazdasági környezet gyors fejlődést okozott. Ilyen gyors gazdasági előny származott például a nagy háborúk élelem, ruha és lóellátásából. A háborúzó Európához képest hazánkban viszonylagos béke volt. Az ország fejlődésére jellemző, hogy a századfordulón még Ausztriának teljesen kiszolgáltatott, de a múlt század 30-as éveire azonban az országon belül már sokszor ipari verseny alakult ki a fejlődő magyar és a pozícióit védő osztrák között. Ez az 1825. utáni “reformkor”. A birodalmon belül a fejlődés 10%-a már Magyarországra esett. A hazai iparosok létszáma 1828-ra 95000-re, 1848-ra pedig 150000-re emelkedett. Új gazdasági központok alakultak ki, mint például Pest, Debrecen, Pozsony, Szeged. A nemzetközi hatások bár példát mutattak, de nem korlátoztak. A gazdasági-társadalmi fejlődésből a hazai klasszicizmus szükség miatt teremtett olyan eredményeket, mely – joggal mondhatjuk - kiegészítette a korabeli Európa építészetét.
A magyar és az európai fejlődés összehasonlítása
A történelem során a különböző stílusok hosszú időn keresztül hatottak, vándoroltak az egyik területtől a másikra. Ekkor még a stílusfejlődés és a társadalmi fejlődés többé-kevésbé szinkronban volt. A XIX. század során a sajtó és az utazási lehetőségek fejlődésével az akkori “információáramlás” felgyorsult s az egyik fejlett területen kialakult stílus egy másik, fejletlenebb területen felkészületlen környezetbe érkezett. A felkészületlenség nem jelentett feltétlenül konfliktus helyzetet, inkább a stílus karaktere változott, módosult, új sajátosságokat vett fel. Ez az új sokszor értékest is jelentett, mely később képes volt akár a stílus forrásterületére is visszahatni.
9. Budapest, Bécsi kapu tér 5. kapu
Az építészet sajátszerűségében rejlik az a tulajdonság, hogy egyrészt a tudomány és technika függvénye, másrészt elszakíthatatlan a kultúra és más művészetek fejlődésétől. A tudomány és a technika a XVIII. és a XIX. század fordulóján a barokkhoz képest nem hozott azonnal felhasználható, lényeges megújulást. Immanuel Kant filozófiája, Isaac Newton, Leonard Euler tudománya, már közismert volt és a barokk bravúros szerkezeti megoldásait sem volt szükség még meghaladni. A historizálás - korai korszakában - amúgy is csak a régi korok szerkezeti gondjait hozta, megoldásukat ismerték.
Ez általában igaz, de a klasszicizmus magában hordozott egy léptéknövekedést, melynek oka az ókor és a legújabb kor közti társadalmi méretkülönbség volt. A sokmilliós nemzeteket kifejező középület a stílustörekvések ellenére sem volt összehasonlítható az emberi léptékből kiinduló görög építészettel. Ez az a léptéknövekedés, amelyre lassan készült fel a korabeli építéstechnológia. Ezért a fejlett klasszicizmus során találkozunk többször a fesztáv problémák bravúros szerkezeti megoldásával, sokszor vasszerkezetek felhasználásával. A nemzetállamok létrejöttét segítő nagy háborúk kora kitermelte az öntött és kovácsoltvas, majd az acél gazdaságos és mindjobb minőségű előállítását s egyelőre rejtett építészeti felhasználását. Egyébként az építőipari munkákban a kőtől, fától, mésztől és gipsztől a téglán, kerámián és porcelánon át a velencei, muranoi üveg minden fajtájáig; a kovácsoltvastól, sárga és vörösréz vagy bronzelemektől az aranyfüst lemezig terjedt az anyagfelhasználás skálája.
A kultúra változását a felvilágosodás indította el. A francia Enciklopédia a tudatára eszmélt polgár életfelfogását tükrözte. Ismertté vált Kant mellett Herder, Hegel, Goethe, Voltaire és még hosszan sorolhatnánk a formálódó polgári Európa gondolkodóit, akiknek szelleme máig is termékenyítő hatású. A névsorból kiemelendő a német Winckelmann szerepe, akinek esztétikai nézetei elméleti síkon készítették elő a klasszicizmust.
10. Budapest, Országház u. 28. kapu
Hazánkban, az átmeneti korszakban, az elméleti előkészítésben először a pozsonyi Johann Nepomuk Schauff nevét kell megemlíteni. Magyar művészeti akadémiát szándékozott alapítani, sőt egy sajátos magyar oszloprend megalkotásával is próbálkozott. Írt az egységes utcaképek szükségességéről s az egyszerűség magasabb minőségét hangsúlyozta. A pesti piarista gimnázium tanára, Spindelhuber Ede a “polgári építészetről” írt. Állítólag maga, Széchenyi is a piaristáknál tanult “architektúrát”. Egy másik rajztanár, az egri Jó János akadémiai szintre emelte volna az építészet oktatását. Kazinczy köréhez tartozott Kresznerics Ferenc, aki 1804-ben alkotott építészeti kézikönyvet. Bár a barokk stílust nem haladta meg, de művének az építészet oktatásában fontos szerepe volt. Hasonló szerepet vállalt, valamivel később, Beregszászi Pál, aki debreceni rajztanári állása mellett írt az építészetről könyvet. Művében a klasszicista elvek érvényesültek. Nem szabad kihagyni Henszlmann Imrét sem, aki tevékenységét ugyan valamivel később fejtette ki, de már 1841-ben megjelent esztétikai műve, mely az ókorit vetette össze az újkorival, a szépség szubjektív mivoltát taglalta. Ő már az anyagszerűséget, a nemzeti elem hangsúlyozását, a középkori példák újraértékelését szorgalmazta. Ez már a magyarországi klasszicizmus vége, a romantika előkészítése.
Hazánkra különösen jellemző ebben az időben a színes útleírások sajtó általi közzététele. Ez hazai utazók külföldi útjait, de külföldiek magyarországi tapasztalatait is többször taglalta. Többször dicsérően szóltak Pest épületeiről, kiemelték a város gyors fejlődését, a kialakuló egységes utcaképeket.
A képzőművészet általában az építészetnél gyorsabban válaszolt a társadalmi változásokra. Nyugat-Európában már a XVIII. század utolsó évtizedeiben megjelent a klasszicista szobrászat David, Canova és Thorvaldsen működése során. Tőlük tanult Ferenczy István, aki csak a következő évszázad húszas éveiben jelent meg nálunk műveivel, amikor a klasszicizmus nálunk már elfogadott volt.
11. Budapest, Királyi Pál u. 5. kapu
A teljesség kedvéért meg kellene említeni a klasszicizmus magyarországi festőinek munkáit, írókat, költőket, zeneszerzőket. Kölcseytől Vörösmartyig, Erkel Ferencig terjed az a súlyos névsor, mely a magyar kultúrát szinte néhány évtized alatt újrateremtette. Részletes felsorolásuk helyett elégedjünk meg a korszak fontosságának sommás hangsúlyozásával.
Nyugat-Európában és nálunk is már a késői középkortól ellenőrizte a városi magistrátus az építési tevékenység során a város érdekeinek teljesülését. Pesten ez is viszonylag korán került arra a szintre, ami megteremtette a gyors és jó városfejlődést. Az 1796-ban nádorrá választott József főherceg 1801-ben hívta fel a király figyelmét Pest város fejlesztésének szükségességére. Megbízásából Hild János építőmester 1805 márciusában szabályozási programot, majd tervet dolgozott ki. Ennek végrehajtására állította fel a nádor a Szépítő Bizottságot, amely ettől fogva minden egyes tervet felülvizsgált. Szerepe rendkívül jelentős volt, mert nélküle az egységes városképek nehezebben alakultak volna ki.
12. Budapest, Apród u. 1-3. részlet
Például Pesten számos jó képességű mestert foglalkoztattak. 1725-ben még csak kettő dolgozott itt, de 1800 és 1830 között már 35 a mesterek száma. 1803-ban 2904, 1820-ban már 3859 ház állt. A mesterek azonban a hagyományos céhrendszer körülményei között tevékenykedtek. A céh a középkortól kezdve eredményesen védte tagjai érdekeit, de a XIX. századtól már több akadályt jelentett, mint hasznot. A céh érdeke volt ugyanis a mesterek számának szabályozása, a versengés visszaszorítása. A kor fejlődési ütemét tekintve ez korlátozta a külföldi hatások érvényesülését, a fejlődést. Több nagy klasszicista építészünk küzdött a céhrendszer ellentmondásaival. Házasságokkal, vagy csak mesterlegényként, elhalálozott mesterek özvegyeinek jogán, más aláírása és felelősségvállalása mellett tudtak csak pályájuk elején működni. Hamarosan ismertté lett a céhen belüli képzés és a külföldi iskolák, “akadémiák” eredményessége közötti különbség. Bécs, München, Milánó, Berlin korábban kapcsolódott bele az új stílusáramlatokba, Pesten és Budán ezeket az új eredményeket nehezebben tudták érvényesíteni. Mindezek mellett csodálatra méltó, hogy az ismertté vált nemzetközi eredmények csak néhány évtized késéssel érkeztek el hozzánk.
A kortárs európai építészet jellemzői és hatása
Európában a klasszicista építészet területenként más-más időpontban jelent meg. A területi sajátosságok összevetése további különbségeket vet fel. A klasszicizmus, környezetével alá-és fölérendeltségi viszonyban lévő barokktól, minden megjelenési formájában, az épület külső tömegalakításában, klasszikus elemeket alkalmazó homlokzatképzésében, tömör fogalmazásmódjában tért el. Szerkezeteit, alaprajzi kialakítását tekintve kevésbé különbözött. Mindezek a változások helytől és időtől függve történtek meg.
13. Budapest, Batthányi tér 3. részlet
Például az a tény, hogy a korszak - európai szinten - meghatározó megbízórétege a városban élő polgárság volt, szükségszerűen hatott az építészeti formálásra. A városi, zártsorú beépítés korlátozta és rendkívül szűkszavúvá tette az építészeti kifejezés lehetőségeit. Az ismert és leegyszerűsített tagozatok alkalmazásával, a beépítési vonalban tartott síkszerű utcai homlokzat - lényegében - kétdimenziós formanyelve, erős perspektivikus rövidülésben is érthető maradt. A formai elemek kifejlődéséhez hozzájárulhatott a megvalósult példák nagy száma is, amikor egy-egy tipikus formai problémára kis területen belül - kevés építész által - több megoldás is születhetett. Egy-egy szerencsés, példaadó megoldás később mintaként szolgálhatott akár a megbízó igényei szintjén, akár az építész tervező munkája során.
Magyarországra Európa több szellemi központja hatott. A legközelebbi Bécs, a császárváros. Az itt dolgozó Joseph Kornhäusel és Pietro Nobile épületei azonban számban messze elmaradtak Európa többi részétől. Nobile többször szerepelt hazánkban, mint a bécsi udvar által kiküldött szakértő. Bécsi működésének egyik értékes példája a Burg kertjébe telepített stílustiszta dór pavilon, a Thezeusz templom. Az ókori formák tökéletes ismerete jellemezte. Kornhäuselnél több korabeli magyarországi építész megfordult. Az udvar által alkalmazott Louis van Montoyer, a budai vár átépítésében szerepelt. Louis van Rémy a francia klasszicizmus hatását jelentette Bécsnek, majd Esztergom számára tervezett. A Bécsben tisztelt Johann Amant Pesten is foglalkoztatták. Thomas de Thomon és Charles Moreau a császárvároson keresztül jutott el Esterházy Pál herceghez. Mindezek ellenére az osztrák klasszicizmus nem érte el a korábbi ausztriai barokk, vagy a későbbi bécsi historizmus jelentőségét. Mint hatóság és világváros közvetítette az európai építészetet Magyarország felé.
Több építészünk osztrák, vagy nem magyarországi származású volt, de szinte valamennyi elkerült tanulni Bécsbe, vagy más országokba. A távolabbi cél lehetett Milánó, München és Berlin, esetleg Párizs. Tudjuk, hogy számosan választották úti célul Angliát is. Megvolt tehát minden lehetőség, hogy az építészet változásai a XVIII. és XIX. század folyamán is eljussanak Magyarországra.
14. Budapest, Országház u. 6. részlet
Európában az első események, mely egy új stílus születését jelzik, legkorábban már a XVII. században, Párizsban érzékelhetők voltak. A Louvre keleti szárnya, Cloude Perroult által végzett átépítése során, korát megelőzően, a későbbi historizálásra jellemző térfalszerű homlokzat kialakítását mutatta be. Perroult a rizalitokat és az azokat összekapcsoló oszlopsorokat a szokásoktól eltérően, lényegében a homlokzati síkban tartotta. A lendületes, környezetét magába fogadó barokk tömegformálással szemben a homlokzati felületet vélte fontosnak. Ez az elképzelés 1665-ben valósult meg és hatása a következő évszázadban meghatározó volt. A párizsi városkompozíció nagy és kistengelye, a barokk hagyományokból kinövő Champs Elysées sugárút és a városrendezési szempontból úttörő jellegű kereszttengely, a Concorde tér együttese az egész világ számára alkotta meg a historizáló város alapformáit. A sugárút a XIX. századi építészet fontos elemévé vált.
A korai francia klasszicizmus tér- és tömegalakítása még a sokkal későbbi modernizmust is elismerésre késztette. Claude Nicolas Ledoux és Étienne Louis Boullée tervei, elképzelései lehetővé tették a barokktól való merész elszakadást és egy új stílus felépítését. Ebben a korban az alapformát az egyszerű geometrikus tömeg adja, a klasszikus stíluselemek erre, az építészet további fejlődése során, csak később rakódtak rá. Próbálták a funkcióból levezetni az építészeti formát, a hasáb, gömb, a henger a meghatározó elem. A klasszikus idézetek még csak jelzés értékűek és sokszor pontatlanok. Hatásukra Angliában John Soane, Németországban Friedrich Gilly közvetítette ezt a formateremtő módszert.
Jacques-Ange Gabriel épületei is fontosabbnak tartották a tér és a tömeg határozott geometriáját, mint a homlokzatképző historizmus stílustisztaságát. Munkái Perroult homlokzatalakítására emlékeztetnek. Jacques-Germain Soufflot párizsi Pantheonja egyrészt tömör összefoglalása a keresztalaprajzú, centrális-kupolás templomtérnek és tömegnek, másrészt a tambur és kupola megalkotásánál először idézte a római reneszánsz Tempiettoját. Ez később majd egész Európára hatott, többek között hazánkra is.
15. Korai magyar klasszicista (copf) oszlopfejezetek
Franciaországban jutottak el először a stílustiszta klasszicizmusig. A napoleoni idők látványos pompája kitörölhetetlen nyomot hagyott Európa uralkodói családjainak építészeti igényeiben. Chalgrin az ókori Róma Titus diadalívét idéző Arc de Triomphe-ja, vagy Percier és Fontaine pompázatos épületei követendő példaként hatottak. A stílusismeret fejlődése következtében egyre tökéletesebb ókori idézetek díszítették a görög, vagy római történelemre utaló homlokzatokat, épülettömegeket.
Az új stílus többnyire felületi maradt. A belső funkcionális elrendezés ritkán követett történelmi példát, az épületek kiválóan használhatók voltak s többnyire a barokk térszervezést követték. A magyar klasszicizmus neves képviselői, Pollack és Hild is alkalmaztak olyan megoldásokat, melyek forrását a korabeli Franciaországban kell keresnünk.
A francia klasszicizmus közvetlenül hatott Angliára és Németországra. Anglia a rohamosan fejlődő iparosodás következtében a világ vezető hatalmává vált. A világ nyersvas termelésének egyharmada itt volt. Élenjártak nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is. Ezeket az eredményeket Franciaországban és Németországban csak évtizedek múlva érték el. Az iparosított cementgyártás is innen származik.
Angliában a helyzet különleges, mert a kontinensről csak nehezen jutottak át az építészeti újdonságok. A másutt folyamatosnak tűnő változások itt szakaszosan érvényesültek, néha időben összetorlódtak. Az európai stílusok a szigetországban új minőséget nyertek, ötvöződtek a helyszíni adottságokkal. A klasszicizmus jellegzetes ága például a korán jelentkező angol palladianizmus. Ennek során az olasz reneszánsz építész, Andrea Palladio több szimmetriatengelyt, centrális tömegformát használó építészete került klasszikus idézetként a természeti és történeti hagyományukon alapuló, tipikusan angol tájkertbe. Ez az egyszerű épülettömeg zavartalan érvényesüléséhez vezetett, a homlokzati nyílástengelyek hangsúly különbségeinek finom jelzésével. Robert Adam az az építész, aki ezt művészi szinten tette, nemcsak külső, hanem a belsőépítészeti formálásban is. Adam után már minden angolkertbe helyezett szimmetria a palladianizmusra utalt. Ez a hatás érvényesült akkor is, ha a barokk hagyományok még befolyásolták a historizálást. Közép-Európában is többször előfordult ez. A szabályos barokk kertépítést is hamarosan felváltotta a természetes hatásokon alapuló angolkert.
16. Budapest, Országház u. 6. nyílásrészlet
Londonban is történt a XIX. század első évtizedeiben egy nagyvonalú városrendezés, mely jelentősen befolyásolta a sugárút gondolat tovább fejlődését. John Nash a Regent Street vonalán a belvárosból kifelé, a Regent`s Park felé haladva, az útvonalat gazdagító négyszöges, kör alakú, íves, majd félkörös térlezárással éreztette a fellazuló városszerkezetet. Nagyszerű és a klasszicizáló historizálás minden sajátosságát bemutató kompozíció, nem csoda, hogy példája egész Európában elterjedt. Hazánkba ez a megoldás már csak a század második felében jutott el, akkor már az eklektika fényét növelte.
Az angol korai klasszicizmus palladianizmusával, az angolkert, mint épített környezet és az épület kölcsönhatásával rokon építészeti gondolat több Pollack műben felfedezhető volt.
A sok államból álló Németország többarcúsága, a nyelvterületen belül, egymástól különböző klasszicizmust eredményezett. Például Bajorország, ahol a franciák és az osztrákok között Leo von Klenze építészete teremtett kapcsolatot, a korai és a stílustiszta klasszicizmus egyaránt, egyidőben jelent meg. A müncheni Propylaia szimbolikus hatású kapuzata, vagy a Regensburg melletti Walhalla emlékhely stílusa egyszerre volt nemzetközi és sajátosan helyi.
A bajor és a porosz állam, mint ismert, vetélkedett a német hegemóniáért s ez az állami reprezentáció szintjén, a támogatott építkezések között is érzékelhető volt. A rövid és tanulságos bajor klasszicizmust Münchenben hamar felváltotta a német történelemre, kultúrára hivatkozó romantika. A porosz fővárosban, Berlinben a klasszicizmusnak a többinél egyszerűbb, racionálisabbnak tűnő változata tűnt fel. Karl Friedrich Schinkel épületeinek tömegalakításával, a homlokzatok ritmusával már a későbbi modernizmust készítette elő. A szinte tökéletes stílusismeret mellett a tömör előadásmód tette lehetővé a belső funkció formaérvényesítő hatását.
A német nyelvterületről München és Berlin építészeinek eredményei hazánkban is hatottak. Pollack Nemzeti Múzeumának egy-egy részlete, vagy Hild József érett klasszicista felfogása tanúskodott róla.
A magyar klasszicizmus kialakulása, az átmeneti kor jellemzése
A XIX. században magyar építészetet főleg az angol, francia, német és észak-itáliai hatás érte annak ellenére, hogy hazánkban a felvázolt európai irányzatok mellett más területi, nemzeti sajátosságok is felfedezhetők voltak. Hasonló a helyzet például a Skandináviában, vagy akár Oroszországban is. Megegyezők például azok a fejlett Európától eltérő, elmaradott társadalmi, történelmi sajátosságok, melyek az új stílusáramlattal találkozva - furcsa dolog - de mégis termékenyítő hatásúak voltak. Például északon a klasszicizmus az első a stílustörténetben, amely szinte visszavonhatatlanul, máig is tartó nyomot hagyott. Elhúzódó története a modern építészet korszakáig tart. Az orosz klasszicizmus a kiváltságosok stílusa. Szentpéterváron kívüli példái sokszor a helyi mesterek helyi elképzeléseit mutatta.
Magyarországon is, egyrészt az iskolázott mesterek közvetítették a nyugati példákat, másrészt helyi megoldások születtek. A stíluskorszak során a neves pesti mesterek mellett számos vidéki építész is ismertté vált.
17. Budapest, Úri u. 49. nyílásrészlet
A klasszicizmus Magyarországon nem Pesten kezdődött. A XVIII. század végén, amikor Nyugat-Európában a stílus jellemző formái már kialakultak, nálunk a városiasodás még váratott magára. A legrangosabb megbízó az egyre erősödő egyház, illetve a vidéken élő nagybirtokosság.
Ez az átmenet korszaka volt. Az átmeneti korszak homlokzatalakítása a barokk kori homlokzat tömörebb megfogalmazású, egyszerűsített változatát alkalmazta. A részletformákat a lendületes ívek helyett egyenesekkel ábrázolták. A homlokzatokon többé nem voltak láthatók a barokkhoz hasonló hangsúlykülönbségek.
A városi lakóépületek ebben a korban túlnyomórészt kétszintesek. A kétszintes homlokzat vagy vízszintes, vagy függőleges tagolású. A barokk homlokzatképzéshez közelebb állt a korábbi eredetű, vízszintes tagolású. Előfordult, hogy a földszint homlokzati részén kőburkolatot utánzó vakolat architektúra volt látható, amelyen belül szalagkeretes nyílások jelentek meg. A kapu, a kocsibehajtó többnyire kosáríves záradékú, bár a földszint feletti övpárkány határozottan zárta le ezt a homlokzatszakaszt. Az emeleten, a földszinti nyílástengelyeknek megfelelően, a vakolatsíkból táblás mellvéd és szemöldökmezőkkel gazdagított keretezésű ablakok sorolódtak, gyakran a főpárkányig értek.
A függőleges tagolású homlokzatokat vagy csupán összefüggő nyílástengelyek, vagy megjelenésük foltszerű hatását fokozó, lizéna-sávok ritmusa osztotta. A födémek magasságában megjelent az osztópárkány, szalag-övpárkány, de szerepe visszafogott maradt. Ezekben az esetekben a kapuzat, megjelenésével, igyekezett belesimulni a homlokzat osztásrendszerébe. A nyílástengelyek szerint az ablakokat tagozatok kapcsolták össze. Kedvelt volt a könyöklő alatti tükrös köténydísz. Az ablakok felett táblás szemöldökmezők kötötték össze a nyílástengelyeket a párkányokkal. A szinteket összefogó lizénak okozta hatás szinte már klasszicista. Az osztópárkány a lizénáknál megszakadt. A nyíláskeretezés részletei még kellően mozgalmasak voltak. A tükrös kötény és táblás szemöldökmezők vonalvezetése inkább a szelíd és egyszerű barokkhoz volt hasonló.
18. Budapest, Holló u. 13. ablak
A csak ablaktengelyek sorolásából álló homlokzatok főpárkánya gyakran alkalmazta a páros gyámköves főpárkányt, melynek ritmusa az ablakok arányait követte. A lizénás változat is alkalmazott páros gyámokat, de ez többnyire a lizénafő helyett volt. A főpárkány vonalában gyakori volt a könnyed füzérdísz, a "copf". Az építészettörténetben ismert dór és ión rend közötti hatáskülönbséget többszintes lizénasorok esetén használták. A lizénák fejezetei sematikusak és füzérekkel díszítettek voltak. A tagozatok nem követék a klasszikus formákat, inkább a barokkból öröklődött díszítések sűrűbb, ritkább volta, vonalvezetése emlékeztetett az ókori építészeti tagozatra. A homlokzat arányai még nem klasszikusak, de a stílus elemei már itt-ott felfedezhetők voltak.
Az ablak és kapukeretek még magukon viselték a barokk találékonyságot. Az egyszerű szalagkerettől kezdve a bonyolult nyíláskeret rendszerig minden variáció előfordulhatott. A nyílások felett füzérdíszek jelentek meg. Az szemöldökzáródás egyenes, vagy kosáríves. A kettő közötti átmenetként, a nyílások sarkaiban, sarok gyámköveket alkalmaztak, amely egyenes és íves hatást kölcsönzött egyszerre. Az ablakok alatt és felett köténydíszek szerepeltek, sokszor guttás, rojtszerű díszítéssel.
19. Európai és kortárs magyar építészek időtáblája
A copf téralakítás lényegében nem tért el a barokktól. Különösen a nálunk elterjedt szolid, provinciális megoldások esetében észrevétlen az átalakulás. Az emeletes polgárházak kapubejáratainál, lépcsőmegoldásainál még nem találkozunk különösebb terekkel. A lépcső nem térsorozat része, inkább egy helyiség, melyben lépcső van.
A jellemző, látható szerkezeti részletek, mint például korlátok, függőfolyosók stb. a díszítések koncentrálódását és egyszerűsödését mutatták.Az átmeneti korszak magyarországi építészei többnyire idegen származásúak voltak, a bécsi udvar, az egyházi vezetők közvetítésével kerültek hazánkba. Az egyik legjelentősebb személyiség Isidore Marcellus Amandus Canevale volt. Ő bécsi udvari építész, de hazai épületei is nagy hatásúak. A váci székesegyház tervezését és építését Franz Anton Pilgramtól 1767-ben vette át. Neve, korábban az esztergomi várhegy felmérésénél is felmerült. Az 1772-ben befejezett székesegyház már kevés barokk hatást mutat. A kéttornyú barokk templom hagyományos arányait hiába keresnénk. A kupolás, görögkereszt alaprajzú, kétszintes, síkszerű főhomlokzatú épület tornyai alig emelkedtek a homlokzat fölé, mely elé attikával záródó portikusz épült. Canevale ezzel az egyszerű tömeghatású épülettel a francia korai klasszicizmus nyomában járt. Az ókori részletek még nem érvényesültek stílustisztán. Szintén historizáló jellegű a barokk díszítésű diadalíve Vácott, mely a Habsburg birodalom területén a legkorábbi.
Az általa tervezett hatalmas, pesti Újépület 1776-tól épült, kaszárnya és más katonai feladatokra. Keretes beépítése, monoton homlokzata szükségszerűen vezetett messze a könnyed barokktól.
Canevale mellett Franz Anton Hillebrandt, Thalherr József, Hefele Menyhért és Fellner Jakab tevékenysége említendő meg. Valamennyien - főleg egyházi rendeltetésű épületek emelésével - a klasszicizmus sikerét készítették elő. A XVIII. század második felében az ország számos pontján létesítettek templomot, püspöki, vagy prímási palotát. A feloszlatott rendek épületeinek átalakítása is számtalan feladatot jelentett. A sorból kiemelkedett az egri, érseki Lyceum, Fellner Jakab alkotása, mely ismét csak a méretei, egyszerű homlokzata és jól áttekinthető tömegalakítása, valamint ésszerűségre törekvő alaprajzi szervezése által került távol a barokk stílustól.
Kétségtelen, hogy a barokk nálunk, Európa nyugati részéhez képest, később alakult ki s később is szűnt meg. Azonban ez a későbarokk egyben korai klasszicizmus is volt. A tartós békeidő építési konjunktúrája rövid időn belül több nagy és látványos épületet emelt, melyek a külföldi mesterek révén sikeresen ötvözték a helyi megbízók ízlését és elvárásait a fejlődő Európa új építészeti törekvéseivel. Az egyszerű architektúrájú, összefüggő falsíkok, a részletszegény díszítő motívumok egyrészt a Bécstől távoli provincia igénytelenségét, másrészt az új, tömör és hatásos kifejezésmód sikerét hirdették.
Kalmár Miklós
A témával kapcsolatos ajánlott irodalom:
(Annak ellenére, hogy érintőlegesen, vagy elemzően számos könyv és tanulmány foglalkozik a témával a friss problémafelvetés érdekében elsősorban a magyar klasszicista építészeti kutatás "hőskorában" íródott munkákat javaslom áttekinteni.)
Dr. Bibó István: Európai hatások és helyi fejlődés az 1800 körüli magyar építészetben, Építés- Építészettudomány IV/1-2 Budapest, 1973.
Borbíró Virgil: A magyar klasszicizmus építészete, Hungária Könyvkiadó, Budapest, 1948
Kardos György: A magyar klasszicista építészet, É. M. Építőipari könyv- és lapkiadó Budapest, 1955
Zádor Anna és Rados Jenő: A klasszicizmus építészete Magyarországon, A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1948.
VUKOSZÁVLYEV ZORÁN
MAGYARORSZÁGI SZERB ORTODOX TEMPLOMOK
- stílusjegyek ötvöződése a magyar és szerb építéshagyományban -
Magyarország az 1100 évvel ezelőtti államalapítás óta mindig meghatározó országa volt a Kárpát-medencének. Közép-Európa államaként jelentős gazdasági és politikai hatalommal bírt. Régió-szerepéből adódóan magas fokú érzékenységgel fogadta magába és sajátosan ötvözte a környező népek kultúráját.
Magyarország területén több nemzet élt együtt: a magyarok mellett szászok, románok, horvátok, szlovákok és szerbek. E népcsoportok megőrizve néphagyományaik eredetiségét, több elemet is átvettek a velük együtt élő népektől - ezzel is gazdagítva saját kultúrájuk sokszínűségét. Mindez nem csak a vallási szokások és néphagyományok szintjén fedezhető fel, hanem a nyelv, a zene, az építészeti kultúra területén is. [1.ábra]
1. ábra Szentendre, Tobakosok keresztje (XVIII. század vége)
Magyarországon 300 éve egy sajátos, bizánci kultúrkörből eredő építéshagyomány állít emléket az ország egész területén elszórtan. E szerb ortodox templomok a Duna-menti településeken, leginkább pedig Budapest, Szeged és Pécs környékén fordulnak elő koncentráltan.
E leginkább XVIII-XIX. század folyamán épült templomok jól lehatárolható építészeti emlékanyagot jelentenek a magyar építészettörténeten belül. Formálásukra az osztrák F. A. Pilgram tervei nyomán típussá váló nyugati középtornyos egyhajós barokk templomok a jellemzőek. A belsőben azonban a keleti keresztény szakrális terek díszítésvilága jelentkezik.
Néhány évtized folyamán az alaprajz a bizánci liturgiának megfeleltetve átszerveződött. Így a XVIII. század végére létrejött egy sajátos templomtípus, mely a nyugati építészeti keretek között keleti rítusú templomot rejt.
Tudományos kutatásaink során felállítottuk tipológiai rendszerét ezen emlékkörnek. Részeletesen vizsgáltuk Dél-Magyarország falusi, valamint Budapest és Szentendre városi léptékű szerb templomait. Budapest mint kulturális központ, Szentendre pedig a püspökség központjaként egyházi téren töltött be vezető szerepet a magyarországi szerbség életében.
Tanulmányunkban a típusként jelentkező alaprajzi rendszert szeretnénk bemutatni Budapest és Szentendre egyes emlékein keresztül. Majd kitérünk a magyar és szerb építéshagyományok ötvöződésére: egy építőmester formavilágán keresztül az építőközösségek egymásrahatásáig. Hangsúlyozva, hogy a szerb egyházi építészetben milyen fontos szerepet tölt be magyarországi fejlődése a barokk jegyében. Végül megsemmisült templomokat bemutató képsorral zárjuk dokumentációnkat.
Magyarország területére legnagyobb számban 1690-ben költöztek be szerb népcsoportok. Az ország 150 éve idegen uralom alatt állt már, amikor a XVII. század végén habsburg-lengyel összefogással a törököt visszaszorították a Balkánra. Szerbiában a hadjárat sikerei hírére népfelkelés tört ki. Azonban a felszabadító csapatok az országhatáron megálltak. A török uralom alatt maradt Szerbia fellázadt népének menekülnie kellett - így került több 10.000 szerb család a mai Magyarország területére.
E népcsoportok először ideiglenes jelleggel csak fa vagy vályogfalú templomokat emeltek. A megtelepedés évtizedei múltával azonban igény jelentkezett kőtemplomok építésére is. Az első emlékek a korabeli leírások szerint egyhajós, nyeregtetővel fedett, oromzatos építmények voltak. Ezen egyszerű épületek építészettörténeti szempontból még nem voltak jelentősek.
Igazi áttörést hoztak a XVIII. század közepétől a bécsi udvari építész, F. A. Pilgram nevéhez köthető egyhajós, nyugati középtoronnyal formált templom-típustervek. [2.ábra] A szerbek, akik a bécsi Udvar közvetlen irányítása alá tartoztak, átvették e kamarai típusmegoldásokat.
2. ábra Típusterv rajz Franz Anton Pilgram által
Szentendre, "Pozsarevacska"-temploma az 1750-es években épült. [3.ábra] Típusát tekintve az első jelentős építészeti stíluskörhöz tartozik a magyarországi szerb ortodox építészetben. Ezen templomokra jellemzőek a közvetlenül átvett típusterv-jegyek: lineáris oldalfalak, először poligonális, majd a példán is látható félköríves szentélyzáródás. Eltérés a jelenlegi állapottól annyiban mutatkozott, hogy építéskor még nem volt harangtornyuk, ugyanis a nem-katolikus vallások csak a XVIII. század utolsó negyedétől állíthattak tornyot. A templom alaprajzán jól elkülöníthető a hozzáépítés, ami a homlokzaton is jelentkezik. S itt hívom fel a figyelmet újra az általánossá váló nyugati homlokzatképzésre: a torony vertikális hangsúlyt ad, az oromzati átvezetések is ezt emelik ki.
3. ábra Szentendre, "Pozsarevacska"-templom (1759)
A XVIII. század vége felé sajátos, bizánci liturgiához alkalmazkodó differenciálódást figyelhetünk meg. Az építészeti keretek átalakulását Szentendre, "Tyiprovacska"-templománál nézzük meg. [4.ábra] A bizánci liturgiában jelentős szerepet kapnak az énekesek. Szentély előtt elhelyezett padjaik külön teret kapnak, conchás térbővületet alkotva a templom tömegében. Ez a továbbiakban a szerb templomok jellemő tömegformája lesz. A tornyot pedig ekkor már a templomhajó tömegével együtt építik.
4. ábra Szentendre, "Tyiprovacska"-templom (1792)
Áttekintve e fejlődési sort térjünk át néhány jelentős építészeti formajegy vizsgálatára. Szentendre, "Blagovestenszka"-temploma és a budapesti szerb templom kapcsán felmerül az azonos mesterkörhöz tartozás. Az ívesen tört főpárkány, a magas harangablakok erkélye, a kapuk feletti kórusablakok áttört mellvédje [5.ábra] utal minderre. Stíluskritikailag és emlékanyag-vizsgálatok alapján állítható Mayerhoffer András szerzősége.
5. ábra Szentendre, "Blagovestenszka"-templom, kórusablak mellvédje
Mayerhoffer azon építési körhöz tartozik, mely az osztrák hatású barokkot váltja fel az 1830-as években. A pesti belvárosi templom (és kapuja) még osztrák hatású, azonban sajátos magyar jelleget mutat már a pesti polgári barokk jegyében Mayerhoffer Egyetem-temploma és a Száz-éves-étterem. [6.ábra]
6. ábra Budapest, Százéves étterem, erkély mellvédje
A részlet-képzéseket vizsgálva építészetileg értékes monumentumok a templomok bejáratai. A szentendrei "Püspöki"-templom 1770-ben készült rokokó kőkeretezésű oldalkapujánál [7.ábra] még eredeti rokokó fa-faragványos szárnyakat találunk. A "Tyiprovacska"-templom copf vörösmárvány kapukeretei [8.ábra] pedig a reneszánsz legszebb részlet-képzéseit idézik.
7. ábra Szentendre, "Püspöki"-templom északi kapuja
8. ábra Szentendre, "Tyiprovacska"-templom déli kapuja, részlet
A kölcsönhatást a másik irányban is megtaláljuk. Szentendre római katolikus templomának [9.ábra] tornyát óranyílásos főpárkány díszíti, ami a környezetében levő szerb templomok tipikus formaképzése.
9. ábra Szentendre, római katolikus templom
Hangsúlyoznunk kell, hogy e magyarországi emlékanyag a szerb ortodox templomépítészetben egyedülálló. A XVIII. században a szerb kultúra, így az építészet fejlődésének súlypontja is Magyarországra tevődött át, hiszen a szerb területek ekkor még török megszállás alatt voltak. A keleti keresztény építészetre jellemző szigorú kötöttségekből kiszabadulva a barokk mozgalmasságában ötvöződött e sajátos, bizánci építéshagyomány. Az így jól lehatárolható építési periódus biztosította a szerb szakrális építészet továbbfejlődését és történeti folytonosságát.
Befejezésként egy idézettel és egy képsorral zárjuk tanulmányunk. "A nemzetek nagyságának és tehetségének jelzői nem csupán a történelem lapjai, de kitűnőleg a monumentális művek is: azon emlékszerű műalkotmányok, melyek néma bár, de élő emlékek, magának a történetnek kútforrásul szolgálnak…Minden ilyen nemzeti műemlék elenylésztésével tehát történetkönyvünknek egy-egy lapja szakad ki! - A legjelentékenyebb és legrégibb műemlékek a tárgy természeténél fogva építészetiek." Ipolyi Arnold akadémikus szavai 1861-ben hangzottak el.
A XX. század közepére a háborúk dúlásai és a politikai érdekharcok következtében a magyarországi szerb nemzetiség lélekszámban igen megfogyatkozott. A templomok elhagyatottá váltak. Megszűnt az a személyes érzelmi háttér, ami egy ortodox templom létét áthatja. A budai szerb püspökség anyagilag nem tudta állni e templomok fenntartását, így a II. világháborúban erősen megrongálódott épületeket az 1950-60-as években lebontották. [10.ábra] Egy templom lebontása nem csak tárgyi, hanem eszmei-emberi értékeink pusztulását is jelenti, amire tudományos kutatások által is fel kell hívni a figyelmet.
10. ábra Bátaszék, szerb ortodox templom, lebontva 1958-ban
Budapest, 1999. június
Vukoszávlyev Zorán
SEBESTÉNY FERENC
A SZÉKELYUDVARHELYI VÁR ÉS KÖRNYEZETE REVITALIZÁCIÓJA
A székelyudvarhelyi vár fogalma építészetileg és várostörténetileg is nagyobb városszerkezeti egységet jelöl. A vár és környezete a történelmi korok során mindig változott, a vár körül kialakult utcaszerkezet azonban megőrizte jellegét. A középkori településen a vár volt a meghatározó építmény. A körötte lévő vizesárok kijelölte azt a rendet, ami hatással volt a környező utcák vonalvezetésére is. Ezek az utak a várfal melletti részeken napjainkig fennmaradtak.
Székelyudvarhely Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala felkérte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékét, hogy dolgozzon ki programot a székelyudvarhelyi vár műemléki helyreállítására. A munka célja, hogy meghatározza a vár és környezetének fejlesztési lehetőségét. A város általános rendezési tervével való összhang a biztosítéka annak, hogy az itt felvázolt program illeszkedjék a városfejlesztési elképzelésekhez. Meggyőződésünk szerint a vár és a köré-, sőt reátelepült városrész az eltelt évszázadok természetes és spontán folyamatokban kialakult szerkezete együttesen alkotja az igazi értéket, az Udvarhelyre jellemző sajátos hangulatot. Felméréseink során ép azt kutattuk, hogyan és miben érhető tetten a vár és város eme speciális kapcsolata, mik e sajátosság meglevő értékei, illetve melyek azok a lehetőségek, amiket a XX. század végi város fejlődésére és szépülésére kihasználhat.
A vár négy sarokbástyás, szabályos négyszög alaprajzú együttes. A vár sarokbástyái az itt szolgáló várkapitányok nevét őrzik. Délen a Fóris, keleten a Hajdú, északon a Telegdy, nyugaton a Bánffy bástya áll. A vár bástyáiról már említést tett az 1620-as leltár, sőt említ egy kazamatát is, amely a Fóris és a Bánffy bástya között húzódott. A várat vizesárok vette körül, csigás kötelekkel működtethető felvonóhídon át lehetett a várba bejutni. A sarokbástyák háromszintesek voltak, cseréptetővel fedték őket. A vár falai még ma is nagy magasságban állnak. A környező terepet feltöltötték, az iskolaépület építésekor a tereprendezés alapvetően módosította a régi szinteket. A szakiskola a múlt század végén épült a kiegyengetett belső vári területen, a várfalakat ekkor bontották vissza, új falegyent alakítottak ki. Évszázadok találkoznak itt egymással. A mai épületállomány, azok kapcsolata korok rétegződései. A középkortól napjainkig szinte minden század itt hagyta a nyomát ezen a pontosan lehatárolható területen. Székelyudvarhely történelme koncentrálódik a várban és a kapcsolódó részeken.
Sokan látogatják meg a Székelyföld fővárosát, és nem is tudják, hogy a város egyik legértékesebb emléke, a vár mellett jártak. A település szerencsés szerkezete szinte felkínálja, hogy belső utakkal, új kapcsolatok kialakításával a központhoz kössük ezt a ma látszólag kieső városrészt. Eltolódott a mai város főterének egyensúlya. A Kossuth és a Rákóczi út tengelye, valamint a Bethlen Gábor út másik oldalon - igaz forgalmi szempontból a főteret kissé tehermentesíti - de hangsúlyát tekintve árnyékba sodorja ezt a régi városmagot. Ezt szerencsének is tekinthetjük, ugyanis ezért maradhatott meg a vári terület a kapcsolódó régi épületekkel. Volt elképzelés a várárok helyreállítására. A régi házak elbontása után a vidéken gyökértelen, sivár lakóteleppel vették volna körül a várat. Szerencsére ez a program nem valósult meg.
A helyszíni munka első szakaszában a terület felmérési módszerének, vizsgálati és értékelési szempontjainak megfogalmazásán és kialakításán dolgoztunk. Mivel a vár nem tekinthető a várostól független műemléki objektumnak, olyan területegységet igyekeztünk körülhatárolni, mely a várral szoros kölcsönhatásban áll, városrendezési szempontból egységes és jól körülhatárolható. A rögtön kézenfekvőnek látszó Horea, Closca, Krisan és Tompa László utcák határolta négyszöget nemsokára kibővítettük a fenti utcák túloldali térfalát alkotó homlokzatok és a Polgármesteri Hivatal és a Tompa utca közötti telkek vizsgálatával. A felmérések alapjául olyan szempontokat állítottunk össze, melyekkel lehetőség nyílt a körülhatárolt terület minél pontosabb megismerésére, a kisebb területi egységek funkcionális, beépítési, vagy történeti szétválasztására, az építészeti, történeti, műemléki, vagy egyéb értékek számbavételére, és egy általunk helyesnek ítélt terv kialakítására. A tervben igyekeztünk a lakosok és a város érdekeit közelíteni, a vár műemléki értékeit kiemelni, a vár körüli negyed sajátos hangulatát, értékeit megőrizni, új, összevont kulturális funkciókat, vendéghívogató és vendégmarasztaló létesítményeket megtelepíteni. A vizsgálatok során a várnegyedet funkcionális, műszaki, építészeti és hasznosítási szempontból külön szerkezeti egységekre bontottuk.
A terv programot ad. Meghatározza, hogy a dokumentációban rögzítettek elfogadása után milyen további lépések szükségesek a teljes vállalkozás megvalósításához. A vizsgálatok során a várnegyedet funkcionális, műszaki, építészeti és hasznosítási szempontból külön szerkezeti egységekre bontottuk. Az egységek megállapításakor a meglevő, illetve kialakítandó funkcionális kapcsolatokat, az építészeti összefüggéseket (beépítési mód, tömeg, forma, jelleg, építészeti érték, építészeti együttes), kulturális és idegenforgalmi szempontokat, műszaki állapotot, és a bentlakók általunk vélt szempontjait vettük figyelembe. A koncepció kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy olyan területszerkezeti egységeket állapítsunk meg, melyekre az általános elvekbe illeszkedő, de önálló program állítható fel, így a megvalósítás ütemezése, esetleges programcserék, vagy módosítások viszonylag nagy szabadsággal megtehetők. Az egységek római számsorolása mégis egy általunk sugallt fontossági és időbeli sorrendiséget mutat. Így a vár, mint a terület központi és lényegi objektuma a programban szereplő parkrendezéssel és költségkímélő, de látványos beavatkozásaival mindenképpen az első helyre kívánkozik. Hasonlóan sürgetőek azok a védelmi beavatkozások, melyek műemlékileg értékes épületek, vagy utcaképek megmentését szolgálják a szabályozás eszközeivel, az építési és bontási engedélyek körültekintő elbírálásával. Hasonlóan elvi és adminisztratív lépések szükségesek a Closca utcai telkek melléképületeinek szabályozásához is. Ez nyilvánvalóan hatalmas lakossági ellenállásba fog ütközni, ezért ennek finanszírozási, támogatási, jogi és egyéb kérdéseit több szakág bevonásával kell megvitatni.
A hely meghatározó létesítménye a mezőgazdasági szakiskola. Ha ebbe az épületbe kerül a tervezett egyetem, vagy a múzeum - adott a mag, amely körül felépülhet Udvarhely kulturális központja. Reméljük, hogy ezzel megmenthetjük a város történelmének és az ehhez kapcsolódó épületeinek egy részét. Ha csak az idegenforgalomra épül a program, puszta vásári világ alakulhat ki ezen a nagy múltú helyen. A kulturális központ ugyanis kell, hogy szellemi műhely is legyen. A látogató mellett a helyieknek is meg kell adni a feltöltődés lehetőségét. Ezért nemcsak az idegenforgalmat kiszolgáló létesítményeket kell erre a helyre telepíteni, hanem szellemi és kézműves műhelyeknek is biztosítani kell a tereket. A Horea utcában a kézműves műhelyek alkotó központokká is válhatnak. A kézművesség, az iparművészet megtelepítése melletti internet kávézó, a székely levéltár, vagy a könyvtár szellemi központtá válhat. A műhelyek mellé kiállítóterek, előadótermek is települhetnek, ahol kiállítások, áruvásárok, árverezések számára is lehet alkalmas teret biztosítani. Panziók, kisebb vendéglátó létesítmények hálózata lehetővé teszi, hogy egy időben több vendéget is fogadhasson a város. Táborok, kisebb konferenciáknak is otthont adhat a felújított régi városrész. Székelyudvarhely idegenforgalmának fellendítésekor a város központi fekvését lehet kihasználni. Érdemes ezen a helyen szállást foglalni és innen bejárni Székelyföld látványosságait. A város több napra nem tudja lekötni látogatóit. Ha azonban innen keresik fel a környék nevezetességeit, a hely alkalmas lehetőséget nyújt arra, hogy a turistáknak gazdag többnapos teljes programot kínáljon, félnapokra, vagy estékre gazdag kulturális és gasztronómiai programmal marasztalja a vendégeket.
A teljes program megvalósítása hosszú évekig is elhúzódhat. Fontos, hogy minden lépésnél úgy gyarapodjék az együttes, amelyre alapként épülve folytatható a program. Várhatóan felértékelődik a ma kevéssé értékesnek tartott terület. Az itt álló házak, ha érzelmileg nem kötődnek lakóikhoz, ma a szegénység szimbólumai - a jellegtelen betonépületeknek a helyiek szemében nagyobb az erkölcsi értékük. Mint ahogy ez megtörtént a legtöbb országban, várhatóan Udvarhelyen is megfordul ez az értékrend. A betonépületek avulási üteme felgyorsul, a várható gazdasági fejlődéssel a minőség iránti igény lesz a meghatározó. A régi épületeknek megnő a “régiség értéke”. Nem szabad ezeket az épületeket eltüntetni. Műszakilag adott a lehetőség, hogy felújítsuk, korszerűsítsük, a műemlékvédelem kipróbált eszközeivel megújítsuk őket. Ha a programot sikerül megvalósítani - várhatóan a vár vonzáskörzetébe eső házak még inkább felértékelődnek. Van, aki üzleti előnyhöz kíván jutni a megváltozott helyzet kapcsán, lesz akiben erősödik a lokálpatriotizmus.
A program és az általános rendezési terv elfogadása után az elképzelések részletes kidolgozása szükséges. Részletes rendezési tervet kell a terület fejlesztésére készíteni. Feladata, hogy az elfogadott program alapján meghatározza a megvalósulás infrastrukturális, városszerkezeti, közlekedési következményeit, a programot a kapcsolódó övezetekkel hangolja össze. Épületekre lebontott funkciójavaslatot kell kidolgozni. Meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az Önkormányzat irányíthassa a teljes programot, ugyanis minden épületet a programhoz illesztve, szakszerűen kell korszerűsíteni. A kijelölt területen álló épületek egy része magántulajdonban van. Az Önkormányzat kell, hogy példán mutassa meg elvárásait. A leglátványosabb épület helyreállítása után mindenki számára világossá válik a lehetőség, amit a ma rossz állapotú épületek rejtenek. A tervezés időszakában felmérést kell készíteni az ittlakók körében. Szándékuknak megfelelően lehet gondoskodni a programba bevont épületek megváltásáról vagy kisajátításáról. Meg kell vizsgálni a tulajdonviszonyokat, a tulajdonosok programhoz való társulásának a lehetőségét, a lakásvisszapótlás módját. Segítséget kell kapjanak az egyéni kezdeményezések, vagyis az épületükhöz ragaszkodó embereket szakmailag is segíteni kell. Ha kialakult a pontos tevékenységi program, ösztönző hitelekkel, támogatással lehet az ittlakókat a program mellé állítani. Lehet, hogy a város szakszerű helyreállítási tervekkel segítheti a megmaradó lakóépületek felújítását. Minden épületet fel kell mérni, pontos épületdiagnosztikai vizsgálatot kell készíteni. Több szakág összehangolt munkája szükséges ennek a feladatnak az elkészítéséhez. Építész, statikus, gépész, elektromos tervező, urbanista, faanyagvédelmi szakember, kőszakértő, falszigetelési szakértő, út, zöldterület-, közműtervező, környezetvédelmi szakértő, építészettörténész együttes munkája szükséges a továbbtervezéshez. Üzleti tervet kell készíteni, amely a várható megtérülést határozza meg. Ebben a munkában a gazdaságosság mellett mérlegelni kell a program egész városra és annak szellemi életére kivetett hatását. A gazdasági lehetőségeket lehet összevetni a tervezett ütemezéssel. Az ütemezésnél a sorrendiséget kell szem előtt tartani.
A részletes rendezési terv már pontosan lehatárolhatja a feladatokat. Ezeket az egységeket lehet továbbtervezésre kiadni. Engedélyezési és kiviteli terveket kell készíteni a teljes terület minden közterületére, épületére. A terület színvonalának megtartása érdekében fontos, hogy a város határozza meg a telepíthető funkciókat, az elvárt műszaki követelményeket. Ezért a terveztetést a város kell, hogy magára vállalja. Ha elkészültek a kiviteli szintű tervek a területi egységeket vállalkozásba lehet adni. A finanszírozási lehetőségektől és az üzleti tervtől függően - vagy a teljes program pénzügyi finanszírozása egy kézben marad - és csak a kivitelezést kell kiadni - vagy az elkészült tervekkel együtt a területi egységek megvalósítását és üzemeltetését együtt kell megversenyeztetni. Ez esetben a vállalkozásban résztvevő partnerek között kell rögzíteni az együttműködés feltételeit. A teljes terület fenntartására, eredményének felosztására, a városi fejlesztésbe való visszaforgatására üzleti tervet kell készíteni a továbbtervezés időszakában. A várható gazdasági partnerek körében megfelelő reklámkampányt kell indítani. A partnerek jelentkezésük után lehetőséget kell kapjanak, hogy a megvalósításra elfogadott programmal kapcsolatos véleményüket már a tervezés időszakában kifejthessék. A közterületek, a vár körötti sétány helyreállítása, a várfalon belüli raktárak és műhelyek elbontása és az önkormányzat mögötti Varga patak medrének és partjának kitisztítása azonnal elkezdődhet. A szakiskola és a területen álló épületek és a közművek, utak részletes felmérése szintén kiadható. Az építési hatóság feladata, hogy engedélyeivel és szankcióival a területen még meglévő értékeket az előkészítés időszakában is biztosítsa a program számára, és csak olyan építési tevékenységet engedélyezzen, ami illeszkedik a programhoz, nem tüntet el védendő értékeket.
Törekvésünk, hogy Székelyudvarhelynek ezt a fennmaradt részét megőrizzük. A terület alkalmas arra, hogy új tartalommal töltsük meg a régi épületeket. A környék átalakításával, a területi kapcsolatok újrafogalmazásával a várnegyed Udvarhely élő kulturális központjává válhat.
Budapest, 1999. Június
Sebestény Ferenc