É P Í T É S Z E T T Ö R T É N E T
I. évf. 1. szám
Az "Architectura Hungariae" Internet honlap "Építészettörténet" rovata elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének kebelén létrejött, építészettörténeti tárgyú publikációkat tárja a nagyközönség elé, mindezen fölül azonban alapvető célja a nyitottság minden olyan szakmailag előremutató kezdeményezésre, amely építészettörténeti ismereteinket bővíti.
A második évezred küszöbén minden eddigitől eltérő új megjelenéssel, a világháló adta lehetőségeket kihasználva igyekszünk rovatunkkal elsősorban a történeti Magyarország építészetének megismeréséhez új eredményekkel hozzájárulni. Ezen törekvésünk azonban tartalmi részét tekintve nem új keletű: a tanszék, illetve jogelődje, az Építészettörténeti és Elméleti Intézet korábbi építészettörténeti publikációinak sorozatához igyekszünk hűek maradni.
Hajnóczi Gyula professzor kezdeményezése, a később Istvánfi Gyula szakmai vezetésével és Guzsik Tamás irányításával elvégzett számos nyári műemlékfelmérési gyakorlat eredménye több kötetben került az érdeklődők kezébe. A "Magyar Építészettörténet" füzetek , közte a "Magyar falu középkori templomépítészete" sorozat (szerkesztő: Guzsik Tamás) vagy a Magyar Építészettörténeti Dokumentáció (szerkesztő: Tompos Erzsébet) szintén több füzetben jelent meg, hogy csak néhány tanszéki építészettörténeti témájú sorozatot említsünk a teljesség igénye nélkül. E publikációk igen kis példányszámban és -tartalmi nívójukkal ellentétben - számos esetben nyomdatechnikailag igen leegyszerűsített formában jelentek meg, és ami talán még inkább elszomorító, hogy utóbb meg is ritkultak. A szerzők között megtalálhatók a professzoroktól kezdve a doktorátusra készülő ösztöndíjasok is, de néha társszerzőként a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tudományos diákköri kutatást végző hallgatók is szerepeltek.
Az utóbbi időben - a finanszírozás aránytalanságai és buktatói ellenére - számos kutatási program sikeres elvégzéséhez nyújtott hátteret a tanszék, amelyek publikálásra méltó eredményeket hoztak. A sikeres programfinanszírozási, kutatás-fejlesztési, OTKA és egyéb pályázatok száma megnőtt, és ezzel együtt nőtt az igény a publikációkat viszonylag frissen közreadó forrásra. A gyorsaságnak ilyenkor nagy jelentősége lehet, és erre az Internet nyújtotta dinamika, a széles rétegek számára egyre inkább akadálymentes hozzáférési lehetősége és ennek azonnal regisztrálható visszajelzése jól megfelel. Egy másik aspektusból tekintve a dologra: a rendszerváltozás után az egyetemeknek a tudományos kutatás és minősítés alapintézményeiként is helyt kell állniuk. Ehhez a sok egyéb előfeltétel meglétén túl szükség van olyan publikációs fórumokra, ahol a kezdő, és a szakmailag alaposan felkészült kutató is bemutatkozhat, illetve közzé teheti megvitatásra érett eredményeit. Különösen a pályakezdők számára lehet fontos - nem csak generációjuk erre inkább fogékony volta miatt is - ez a fajta számítógépes médium. A kezdő kutatói megszólalások gyakran olyan részközlések, amelyek az igényesen szerkesztett, szakmailag magas nívón álló, de ugyanakkor rugalmatlan és drága szakfolyóiratok már nem veszik át. Ezekre a tematikailag széles skálát képviselő írásokra - kutatási részbeszámoló, tanulmány, szakmai útról készített beszámoló, stb. - is nyitott az Architectura Hungariae Építészettörténet rovata. A cél tehát az, hogy széles tematikai spektrumú, dinamikus és sokak számára elérhető tudományos fórumot hozzunk létre. Az korábban említett tanszéki előzmények, a korábbi "periodikák" felvállalása, valamint a fölvázolt célok egyaránt arra köteleznek bennünket, hogy a rovat - ha nem is válik "releváns impakt faktorú" tudományos folyóirattá, magas nívót kell képviseljen. Ebben a megjelenési formában szándékaink megvalósulásáról az érdeklődő közönség azonnal tájékozódhat, és esetleges kritikai véleményének ugyanilyen gyorsan hangot is adhat. Ha ez a párbeszéd az építészettörténet közegében szerző és olvasó között létre tud jönni, munkánk már nem volt hiábavaló.
Dr. Krähling János