Page 2 - AH_vol16_no4_pp133-144_VukoszavlyevBakuUrban
P. 2

1. SCIENTIFIC AND HISTORICAL                      the architectural attitude characterized as conserva-
            BACKGROUND – MODERNISM IN                         tive – basically devoted to historic styles – remains
            HUNGARIAN CHURCH ARCHITECTURE                     of course, but spreading and acceptance of modern
            FROM MID-WAR PERIOD TO                            architecture increase during the two decades up to the
            THE DEMOCRATIC CHANGE                             middle of the century.  Due to the cooperation of the
                                                                                 5
                                                              state and church the construction activity expanded
               The presentation of the church-building activity   with the representation of modern architecture. 6
            of the most significant Hungarian Church is known    The tendency changes can be related to the peri-
            thorough historiographies of architecture.  However,   od changes of the Hungarian architecture after 1945
                                                 1
            in the disintegrating style categories of the period   (with the exception of the short-lived period of social-
            starting from the turn of the century, the discussion of   ist realism) – as its entirety can be related to social
            the records is not unified. It is pushed into the back-  changes (often under politically directed cultural su-
            ground because of both quantitative and qualitative   pervisory). In the second half of the 20  century, the
                                                                                                 th
            predominance of the many building types. It remains   strengthening Hungarian building industry followed
            to be handled as a separate category, and is still treat-  the international trends more and more: structural
            ed with special importance through its unique works   construction developed  rapidly, therefore a great-
            that represent the progressive side of the period be-  er emphasis was put on engineering aesthetics, and
            tween the two world wars, but its more complete   the development of the profane field also appeared in
            analysis and synthesizing evaluation of its place in   church architecture – which was still alive despite of
            the era fall behind from the 1920s. The trends ap-  the anticlerical circumstances – thus continuing the
            pearing at the end of the decade prefer not to use the   processes of the first half of the century. 7
            classical form of expression.  The progressive direc-  Researches of the last two decades pointed out that
                                      2
            tion represented mainly by the Catholic Church has   we can drop the axiom of not having church architec-
            a major role in the spread of modern architecture in   ture in Hungary for 40 years.  Although the number
                                                                                        8
            Hungary (the same change can be experienced in case   of church constructions has been very low compared
            of smaller churches), which is based on the broaden-  to the first half of the century, maybe just because of
            ing of cultural relationships (particularly Italian and   this the characteristics of modern Hungarian history
            German orientation) of the time.  In addition to the   of architecture appear far more sharply in case of the
                                          3
            first modern churches that appeared in the 1930s,    small number of established churches. A scientifi-
                                                          4
                                                              cally deep, comprehensive analysis of the Hungarian
                                                              church architecture of the post-Second World War pe-
            1  Sisa,  József – Wiebenson, Dora  (szerk.):  Magyarország   riod has not been made yet, therefore the research spe-
            építészetének története. Vince Kiadó, Budapest 1998.;  Marosi,
            Ernő:  Magyar falusi templomok – Építészeti hagyományok.   cifically examines the usability of the previous partial
            Corvina, Budapest 1975.; Cserháti József – Esze, Tamás –   results with  the thorough  exploration of  the period
            Levárdy, Ferenc – Arató, Miklós: Egyházi épületek és műtárgyak   1950–1989. It analyses the design practice reflective
            gondozása. Képzőművészeti  Alap Kiadóvállalata, Budapest
            1971.; Levárdy, Ferenc:  Magyar templomok művészete. Szent
            István Társulat, Budapest 1982.
            2  Pamer, Nóra:  Magyar építészet a két világháború között.   ungherese-guerre-mondiali/> (2014)
            Műszaki Kiadó, Budapest 1986.; Ferkai, András: Buda építészete   5  Katona,  Vilmos –  Vukoszávlyev, Zorán:  Modern  Tradition
            a két világháború között. MTA Művészettörténeti Kutatóintézet,   and Liturgy – The Ways of Modernism in Hungarian Church
            Budapest 1995.; Somogyi, Antal:  A modern katolikus   Architecture in 20th Century. Architektúra & Urbanizmus Vol.46.
            művészet.  Dom, Budapest 1933.; Jajczay, János:  Mai magyar   (2012) No.1–2. 2–23.
            egyházművészet. Révai, Budapest 1938.             6  Somogyi, Antal:  Vallás és modern művészet. Szent István
            3  Ferkai, András: Építészet a két világháború között. In:   Társulat, Budapest 1927.; Jajczay op.cit.; Baku, Eszter – Csíky,
            Sisa–Wiebenson, 275–304.; P. Szűcs, Julianna: A római iskola.   Balázs: Hagyomány és újítás – Katolikus egyházművészet a két
            Corvina Kiadó, Budapest 1987.; Gábor, Eszter: A Római iskola   világháború közötti Magyarországon. In: Prohászka-tanulmányok
            építészete. Művészet 1977/12. 11–15.              2009–2012. Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár,
            4  Baku, Eszter: Weichinger Károly és a pécsi Pálos Templom   Székesfehérvár 2012. 286–308.
            és kolostor építéstörténete. In: Sarbak, Gábor (ed.): Pálosaink és   7  Rév, Ilona:  Templomépítészetünk ma. Corvina, Budapest
            Pécs. (Művelődéstörténeti Műhely, Rendtörténeti konferenciák;   1987.
            4.) Szent István Társulat, Budapest 2016. 133–150.; Baku, Eszter:   8  Lantos,  Edit:  Római  katolikus  templomépítészet
            A pécsi Szent Mihály-temetőkápolna története és recepciója.   Magyarországon 1945 után – Az 1945 és 1957 közötti időszak.
            Építés–Építészettudomány Vol.43. (2015) No.1–2. 95–118.;   Művészettörténeti értesítő Vol.58. (2009) No.2. 223–244.;
            Baku, Eszter: L’influenza del Novecento italiano nell’architettura   Vukoszávlyev, Zorán – Urbán, Erzsébet: Magyarország
            ungherese  tra  le due  guerre mondiali.  THEMA:  Rivista dei   templomépítészete 1945–1964 között – Vázlat az alkotóművészei
            Beni Culturali Ecclesiastici Paper 2014.11.08. < https://www.  értékeléssel megállapítható építészeti folytonosságról.  Építés–
            themaprogetto.it/linfluenza-novecento-italiano-nellarchitettura-  Építészettudomány Vol.44. (2016) No.3–4. 247–315.





            134 · Architectura Hungariae 16 (2017) 4
   1   2   3   4   5   6   7