Page 26 - AH_vol17_no3_pp161-188_FeketeCsaba

Összefoglalóan megállapítható, hogy az állami va- és koncentrálni tudja az állami támogatáson kívüli
gyon – különösen a nemzetgazdasági szempontból ki- anyagi eszközöket is. A kastélyok egységes kezelése
emelkedő jelentőségű nemzeti vagyon – hasznosítása és hasznosítása során – ennek részeként a kulturális
és fenntartása terén napjainkban alapvető jelentősége hasznosítási koncepciók kialakításakor – egy sajátos
van a műemlék kastélyok folyamatos (rendszeres) ál- magyar modell kialakítása szükséges. A nemzetgaz-
lagvédelmének és őrzésének, amelyet akkor is el kell dasági szempontból kiemelkedő, állami tulajdonban
végezni, illetve biztosítani kell, ha az ingatlan nem lévő műemlék-együttesek (helyszínek) kezelésének
hasznosított, tehát üresen áll. Ennek költségei kizáró- korszerű szervezeti rendszerét az abban már megha-
lag az államháztartást terhelik, így e területen a hazai tározó szerepet betöltő közhasznú nonprofit gazdasá-
forrás biztosítása elengedhetetlen. Mára már egyér- gi társaságok együttesére fel lehet építeni a szakszerű
telmű, hogy a fejlesztésre (korszerűsítésre) irányuló irányítás és felügyelet megerősítésével, valamint a
nemzetközi források felhasználása összehangolható hálózatos igazgatás és egységes vagyongazdálkodás
az értékvédelmi beavatkozásokkal. Hazánkban a new kialakításával. A hálózatos rendszer kialakítása a
public management által ihletett új modell a vállal- többségében nemzetgazdasági szempontból kiemelt
kozói szemléletű örökségigazgatás és -gazdálkodás, jelentőségű műemlékek hazai és nemzetközi forrá-
amely a közszférában is megköveteli a magánszektor sokból történő helyreállítását követő hosszú távú és
igazgatási elveit, elismeri az örökség értékét, ugyan- gazdaságos fenntartását, valamint rendeltetéssze-
akkor elvárja, hogy az örökség hozzájáruljon a gazda- rű, kulturális hasznosítását európai színvonalon
sági növekedéshez. Ebben az átalakulási folyamatban biztosíthatja.
a nemzetközi források mellett a hazai költségvetési
forrásokat a civil szféra, illetőleg az egykori tulajdo-
nosok vagy más vagyonos személyek hasznosításba
történő bevonása jelentősen kiegészítheti. E szerveze-
tek, személyek a nevüket, de akár további beruházási
tőkét is biztosíthatnak a helyreállításokhoz, ezáltal az
ingatlanokkal kapcsolatban megfogalmazott állami
közcélokat legitimálhatják, erősítik a történeti csa-
láddal, illetve az egyéb érintettekkel való társadalmi
együttműködést is.
A kastélyok és kastélyegyüttesek a nemzeti kul-
turális örökségünk és a nemzeti vagyon fenntartása
szempontjából kiemelkedő jelentőségűek, és ezekkel
kapcsolatban az utóbbi években egyértelmű financi-
ális és koncepcionális javulás tapasztalható. Fontos,
hogy ez a pozitív tendencia a közeli és távoli jövőben
erősödjön.
Az állami tulajdonban megtartott kastélyok ese-
tében az egységes tulajdonosi joggyakorlás, vagyon-
kezelés, hasznosítás megteremtése a legfontosabb
technikai jellegű adminisztratív lépés, amely megva-
lósítható az ágazati jogszabályok módosítása mellett
a megfelelő fenntartó szervezetrendszer kialakításá-
val, az állami nyilvántartások összekapcsolásával,
revíziójával. Az egységes kezelési rendszer és igaz-
gatás akkor lehet megfelelő és korszerű, ha az meg-
bízható és átlátható, alkalmas az állami támogatás
szakszerű és hatékony felhasználására, mozgósítani

Erdődy-vadászkastélyt; 75 mFt-ért a mecsekjánosi Engel-
kastélyt; 20 mFt-ért a rózsafa-bodorfapusztai Perczel-kastélyt; a
recski, sződi, kemenespálfai, gombai, szőlőskislaki, rétsági stb.
műemlék kúriákat.

186 · Architectura Hungariae 17 (2018) 3