Page 3 - AH_vol16_no3_pp97-110_HeverGal

2. KUTATÁSMÓDSZERTAN Magyarország területén 120 templom épült a két
világháború közötti időszakban (2–3. ábra), melyből
A két világháború között épült református templo- 41 a már vizsgált Tiszáninneni- és Tiszántúli egyház-
mokkal kapcsolatban végzett kutatás alatt, amelyet a kerületek területén. A Dunamelléki- és a Dunántúli
Tiszáninneni- és Tiszántúli egyházkerületek területén egyházkerületek bevonásával további 79 templom-
végeztünk, felmerült a vizsgálat elsődlegesen térbeli mal gyarapodott a vizsgált korszak emlékanyaga (4.
kibővítése a Dunamelléki- és Dunántúli egyházkerü- ábra). A dunamelléki területhez tartozó, központi
11
letekkel. (2. ábra) szerepet játszó Budapestet érdemes külön is vizsgálat
9
Az így készített elemzések összesítve képviselnek alá venni, mivel csak a fővárosban 27 emlék található,
értéket, mivel sok más kutatásban szereplő jól leha- ami önmagában is jelentős mértékű növekedést mutat
tárolható időszakról van szó az ország jelenlegi terü- az ország egészére nézve. A továbbiakban Budapest
letére vonatkoztatva. Elkészítettük a Dunamelléki- és alatt az 1930-as évektől már Nagy–Budapestként em-
Dunántúli egyházkerületek templomainak helyszíni legetett, de valójában, közigazgatásilag csupán 1950-
vizsgálatát, ezen belül a lelkészekkel és egyházközsé- ben egyesítésre került fővárost értjük. Ez az urbani-
gi tagokkal végzett interjúkat, az épületek teljes körű zációs folyamatok vizsgálata, a centrum és periféria
fotódokumentációját és a 100-as részletezettségű fel- kérdéskörének elemzése tekintetében fontos, hiszen a
mérési alaprajzukat. A templomok teljes dokumentá- mai Budapest peremterületei az akkori főváros peri-
ciója adja e kutatás vázát, s a megállapítások alapjául férikus részeként kerültek beépítésre a két világhábo-
szolgál. 10 rú közötti időszak alatt.
Építészettörténeti kutatásunk tárgyát mindössze-
sen 113 templom képezi. A korszak 120 megépült
templomából az évek során néhány elpusztult, vagy
a háborúban megsemmisült. Ha később lehetőség
gyakorlat: Protestáns templomépítészet a két világháború között). támadt újjáépítésükre, egyszerűsödtek, az eredetitől
Architectura Hungariae Vol.15. (2016) No.3. 133-136. az elmúlt
években megjelent publikációk a téma iránti érdeklődést bizonyít- eltérően kerültek kialakításra. Előfordult, hogy elbon-
ják. Evangélikus ill. protestáns elméleti alapvetéseket ill. elemzé- tották az épületet, mert a gyülekezetnek lehetősége
seket, a korszak elméleti hátterét világítja meg: Lőrincz, Zoltán: nyílt alkalmasabbat építeni vagy használni.
„Ne hagyjátok a templomot „. A Magyarországi Református Az ország egészét vizsgálva, a tavaly megálla-
Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest 2000.; Róka, Enikő:
Pecz Samu Szilágyi Dezső téri református temploma és a protes- pított hipotézisekre is reflektálva újabb kérdések
táns centralizáló templomépítészeti hagyomány. Ars Hungarica merültek fel. A református templomépítészetnek
Vol.XXIV. (1996) No.2. 117-175.; Vukoszávlyev, Zorán: A 20. leginkább megfelelő centrális térformálás térnye-
század hazai református templomépítészetének tendenciái: Egy
tipológiai rendszer alapvetései. Architectura Hungariae Vol. rése arányában jelentősebb-e a katolikus hosszhá-
5. (2016) No.3. 157-170.; Baku, Eszter: Tradition and Liturgy: zas hagyománnyal szemben? A református liturgiát
Centralising Tendencies of Lutheran Church Architecture in mindinkább kiszolgáló középponti alaprajzi szerve-
Hungary during the Interwar Period. Periodica Polytechnica zés hogyan tud érvényesülni katolikus hagyományú
Architecture Vol.44. (2013) No.1. 1-8.; Baku, Eszter – Urbán,
Erzsébet – Vukoszávlyev, Zorán: Protestant space-continuity: axiális térszervezésben? Elképzelhető, hogy egy
Architectural–Structural–Liturgical Coherences of the Hungarian hagyományosan protestáns területen a keresztten-
Protestant Church Architecture in the 20th Century. Actas del gelyes vagy centralizáló térformálás a jellemzőbb?
Congreso Internacional de Arquitectura Contemporánea Vol.V.
(2017) 122-131. Eltávolodva Debrecentől, a magyarországi reformá-
A szakirodalom eddig nem tulajdonított nagy jelentőséget a ció központjától, milyen alaprajzi típusok jelennek
Medgyaszay által sokat idézett Walter Distel alapmunkájának. meg? Míg az előző kutatásban megállapításra került,
Distel tanulmányában lényegesnek tartotta a magdeburgi konfe- hogy kronológiailag nem figyelhető meg szignifi-
rencia eredményeit, amelyben többek között megjelölik a hossz-
házas teremtemplomok alkalmazását a centralizáló térképzéssel káns eredmény, vajon beigazolódik vagy esetleg erő-
szemben: Distel, Walter: Protestantischer Kircenbau seit 1900 in södik-e ugyanez az ország egészére vonatkoztatva?
Deutschland. Orell Füssli Verlag, Zürich 1933. Érdekes, hogy a
magyarországi szakirodalom nem tér ki erre a fontos kijelentésre,
továbbá arra sem, hogy a gyakorlatban mennyire igazolódott be a
megszabott irány helyessége. (Vukoszávlyev Zorán közlése)
9 Gál, Szabolcs – Hevér, Dominika – Baku, Eszter –
Vukoszávlyev, Zorán: ‚Az Úr asztala köré gyűlvén’ Tiszáninnen
és Tiszántúl két világháború között épült református templomai.
EPKO Vol. XXI. (2017) 58-62.
10 Gál-Hevér, D.: ’Közösségben az Úr asztalánál’ Református
templomok építészete a két világháború közötti Magyarországon. 11 Várady, József: Református templomaink. Borsodi
BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék TDK 2017. Református Egyházmegye, Miskolc 1987.

Architectura Hungariae16 (2017) 3 · 99