Page 2 - AH_vol16_no3_pp97-110_HeverGal

01 Balatonlelle, részlet.

1. PROTESTÁNS TEOLÓGIAI ÉS A reformáció kezdetétől számos építész és teológus
TEMPLOMÉPÍTÉSZETI ELMÉLETEK kereste a választ ezekre a kérdésekre. A századforduló
környékén hazánkban megjelent a törekvés arra, hogy
A 16. században lezajlott reformáció hatásá- a református egyház megtalálja saját kifejezésmódját,
ra létrejött református egyház dogmatikai kérdései önálló identitást és a teológiai elveknek leginkább
nagymértékben befolyásolták az irányzat építészeti megfelelő, ideális templomtípust. Schulek Frigyes ,
3
tendenciáit, hatással voltak a meglévő templomál- Pecz Samu , Medgyaszay István építészként, Ravasz
5
4
lomány átalakítására és az új templomok építésére. László és Csikesz Sándor lelkészként vizsgálták az
7
6
Meghatározó gondolatuk, hogy a templom nem Isten identifikáció kérdését. Megállapításaikból a követ-
lakhelye, háza, hanem Isten magában a gyülekezet- kező azonosság olvasható ki: a szószéknek és az Úr
ben, az emberekben van jelen. Ugyanakkor Kálvin asztalának középponti elhelyezése lényeges annak
tanai ösztönzik, hogy a hívek közösségé formálódja- eléréséhez, hogy a gyülekezet a közösségi élményt
nak, és összegyűljenek Isten dicsőségére, mely ese- erősítve mindinkább körbe tudja venni. Meghatározó
mények kiszolgálására alkalmas és tisztességes hely szempont, hogy minél több ember megfelelően lát-
a templom, amely a római katolikus templomoktól hassa és hallgassa a prédikáló lelkészt, és az Úr aszta-
eltérően nem minősül szent helynek. 1 lánál végzett liturgikus eseményt. Ezek a szempontok
A reformáció elvei és tanai a templombelsőt ra- együttesen, nagymértékben befolyásolják a templom
dikálisan megváltoztatta azzal, hogy megtiltotta a méretét és alakját. Írásaikban alaprajzi típusokat ele-
keresztek, szobrok és a képek használatát. A római meznek és kategorizálnak a református templom tí-
katolikusok által használt oltárt eltávolította, és he- pus definiálása céljából. (1. ábra)
8
lyette az Úr asztalának használatát rendelte el, ami
mellett a szószék vált a másik legfontosabb térbe-
rendezési elemmé. E két bútor szolgája a liturgia két 3 Schulek, János: Kísérletek új református templomstílus meg-
2
leglényegesebb részét, az Úr vacsora vételét, és az teremtésére. in: ’Magyar református templomok’ (ed. Kováts,
Ige hirdetését. Mivel elhelyezésük az oltártól eltérő- J.I.), Athenaeum, Budapest 1942.
4 Pecz, Samu: A protestáns templomok építéséről, kapcsolat-
en nem kötött, ezért pozíciójuk variálása számos le- ban a debreceni kálvinista új templom részletes ismertetésével.
hetőséget nyújt, és kérdést vet fel: mi a legideálisabb Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, Budapest 1888.
elrendezés a két bútorelem számára, továbbá hogyan 5 Medgyaszay, 50-67.
6 Ravasz, László: A református templom. in: ’Magyar reformá-
alakítják a padokat, hogy a református eszményeknek tus templomok’ (ed. Kováts, J. I.), Athenaeum, Budapest 1942.
mindinkább megfeleljen a templombelső kialakítása? idézi: Baku 2016
7 Csikesz, Sándor: A református istentiszteleti hely fogalma és
megépítésének irányelvei. (Különlenyomat a Debreceni M. Kir.
Tisza István-Tudományegyetem 1933-1934. tanéve évkönyvéből)
1 Medgyaszay, István: Templomstílusok. in: ’Magyar reformá- Debrecen 1935. idézi: Baku 2016
tus templomok’ (ed. Kováts, J.I.), Athenaeum, Budapest 1942. 8 Baku, Eszter: Theory and Practice: Protestant Church
2 Medgyaszay, 48-50. Architecture between the Two World Wars (Elmélet és

98 · Architectura Hungariae 16 (2017) 3