Page 9 - AH_vol16_no3_pp97-110_HeverGal

4. SZINTETIZÁLÓ FELVETÉSEK Kivételt képez a tetemvári deszkatemplom, ami az
előtte tűzvészben elpusztult templom helyén épült.
A Balaton környékén szintén fellendült az temp-
4.1 Urbanizációs folyamatok lomépítések száma. Az I. világháború után elvesztett
tengerparti üdülőhelyek hiányában felértékelődött a
A történelmi és társadalmi változások miatt bekö- magyar tenger, és egyre többen keresték fel rekreáció
vetkező urbanizációs folyamatok jelentős hatást gya- céljából. A gyülekezetek történeti forrásaiból kiderül,
koroltak a templomépítkezésekre. hogy nagyszámban nyaraltak reformátusok a telepü-
Budapest népessége a Trianon utáni bevándor- léseken. Közösséggé szerveződtek, és kezdetben vil-
lási folyamatoknak köszönhetően növekedett a két laépületekben, iskolákban tartották az istentisztelete-
világháború között. A trianoni békeszerződés után ket, míg sor kerülhetett templom építésére. 15
az elcsatolt területekről legfőképp a fővárosba nagy
számban érkeztek az értelmiségi réteg képviselői, de
a bevándorlók nagy részét a vidéki városok és falvak 4.2 A templomépületek alaprajz -
szegényebb rétegei tették ki. Egy más irányú népes- földrajzi eloszlásának vizsgálata
ségmozgás is kialakult: Budapest belső területeiről
sokan települtek ki a fővárossal szinte már összeépült Az urbanizációs folyamatok vizsgálata után érde-
peremterületekre illetve kertvárosokba. Az említett mes összefüggéseket keresni az emlékanyag földrajzi
külterületek benépesedése a szegényebb rétegek szá- eloszlása mentén, megnézni, hogy az egyes típusok
mára kedvezőbb életfeltételeknek valamint a vidékies hol és ott milyen arányban jelennek meg az egész or-
jellegnek, zöld környezetnek és nem utolsó sorban az szág területére vonatkoztatva.
olcsóbb életlehetőségnek volt köszönhető. 14 A teremtemplomokról továbbra is elmondható,
A bevándorolt népességgel együtt Budapestre sok hogy szétszóródva jelennek meg az ország terüle-
református települt be, új közösségek jöttek létre. tén, azonban a típuson belüli alcsoportok megjele-
Összesen 27 templom épült Nagy-Budapest terüle- nésében megfigyelhetőek csoportosulások. A tisztán
tén, melyből 18 a peremövezetekben, és mindössze hossztengelyes térszervezésű csoport képviselői az
ennek a fele, azaz 9 az akkori Budapest kerületeiben. ország szinte teljes területén jelen vannak, azon-
Megfigyelhető, hogy Budán csupán 5 templomot épí- ban a peremrészeken kevés található meg, inkább
tettek, szemben a Pesten épült 22 emlékkel (17–18. az ország belseje felé koncentrálódnak. A hosszten-
ábra). Erre magyarázatot ad a leírt bevándorlási moz- gelyes-kereszttengelyes térszervezésű templomok
gás, mely a peremterületeket részesítette előnyben, Budapest környékén valamint az ország északkelti
valamint az, hogy a budai rész a módosabb, ennél részén csoportosulnak. A tisztán kereszttengelyes
fogva kisebb létszámú rétegnek volt elérhető. csoport 3 példája egyértelműen az ország keleti ré-
A főváros mellett érdemes megvizsgálni, hogy szén figyelhető meg, ráadásul az országhatár köz-
a nagyvárosokban miért indult meg az építkezés. vetlen közelében épültek. Elgondolkodtató, hogy
Összességében elmondható, hogy az országhatárok vajon az országon átívelő régiókhoz tartozhat-e ez
közelébe eső nagyvárosoknak szintén az 1920-as az irány. Elmondható, hogy a kereszthajóval ellátott
területelcsatolások eredményeként beköltöző népes- templomok főképp a nagy és jelentősebb városokban
ség növekedése miatt volt szükség újabb épületek- jelennek meg: Debrecenben, Miskolcon, Sopronban,
re. Szombathelyen és Sopronban egy-egy templom Pápán egy-egy, míg Budapesten hat emlék. Ennek
épült, Szegeden kettő, Debrecenben 6 (19–20. ábra). természetes oka lehet a magasabb építészeti felké-
Miskolc gyarapodásához más okok is hozzájárultak. szültséget igénylő tér- és szerkezetformálási háttér
A második világháborúra való felkészülés miatt a igénye. Egy példa található egy méretében kis tele-
város az ország legfontosabb nehézipari központjá- pülésen, Besenyődön is. Tiszagyenda és Tisztaberek
vá vált, így nagymértékben megnövekedett az ipari temploma a típus határán található, hiszen nem jele-
lakosság. Szintén a város telepein, Martintelepen és nik meg a megszokott értelemben vett kereszthajó,
Diósgyőrvasgyáron volt szükség újabb építkezésekre. csupán annak kezdeményei láthatóak a templomon.

14 Lackó, Miklós: A két világháború között. Budapesti 15 Sipos, Péter: Élet a Balatonnál a két világháború között.
Negyed [Internet]. 1998. 20-21.sz. <http://epa.oszk. História [Internet]. 1999. 056. sz. <http://www.tankonyvtar.hu/hu/
hu/00000/00003/00016/lacko.htm> [Megnézve: 2017.10.22.] tartalom/historia/99-056/ch25.html> [Megnézve: 2017.10.22.]

Architectura Hungariae16 (2017) 3 · 105