kétkastély


1. kép: Zsombolya-Csitó, Csekonics-kastély	2. kép: Ó-Kígyós, Wenckheim-kastély

Ybl Miklós (1814–1891) építész Budapest Főváros Levéltárában őrzött hagyatéka[1] több szignó és évszám nélküli kastélytervet tartalmaz. Néhányuk azonosítása a szakirodalomban már megjelent, s ezek újabbakkal bővíthetők. Az egyik kartonra tussal készített lavírozott földszinti alaprajz[2] a gróf Csekonics Endre megbízásából 1869-70-ben épített Zsombolya-Csitó kastélyhoz[3] készülhetett. A másik, ugyancsak kartonra tussal készített lavírozott, kertábrázolással kiegészített földszinti alaprajz[4] gróf Wenckheim Frigyes Ó-Kígyóson 1875-79-ben felépített kastélyának[5] korai tervváltozata lehet.[6] Mindkét rajzhoz további tervlapok kapcsolódnak,[7] azonban e két alaprajz elemzése érdekes tanulságokkal szolgál.


3. kép: Csekonics Endre	4. kép: Ybl Miklós	5. kép: gróf Weinckheim Figyes

A két kastély építtetője, a két fiatal kortárs, Csekonics Endre és Wenckheim Frigyes grófok a XIX. század végi arisztokrácia jellegzetes alakjai. Zsombolyai és jenovai gróf Csekonics Endre (1846–1929), a mezőhegyesi és bábolnai császári-királyi ménesalapító, Csekonics József (1757–1824) tábornok unokája volt. Az uralkodói szolgálattól visszavonult tábornok 1800-ban vásárolta meg a Torontál vármegyében fekvő Zsombolyát és hozta létre a családi ménesbirtokot. Egyetlen fia, János (1809–1880), Temes vármegye táblabírája 1864-ben emelkedett magyar grófi rangra. Nővére leányát, Lipthay Leona (1821–1903) bárónőt vette feleségül, s tőle született egyetlen fiuk, Endre, aki számos udvari tisztsége mellett 1914 körül a Magyar Vöröskereszt Egyesület elnöke is volt. Fiatalon, 1869-ben nősült meg, s vette feleségül Cziráky Konstancia (1847–1922) grófnőt, akitől 1870 és 1876 között öt gyermeke született. Az ifjú wenckheimi gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912), a híres osztrák hadvezér, Joseph Wenzel Radetzky (1766–1858) tábornagy unokája, 1872-ben kötött házasságot családja idősebbik ágából származó, dúsgazdag örökösnőjével, Wenckheim Krisztina (1849–1924) grófnővel, akinek, illetve atyjának, Wenckheim Józsefnek (1780–1852) különleges alakját Jókai Mór, Egy magyar nábob című regénye örökítette meg. Wenckheim Frigyes gróf jogi tanulmányokat végzett, békési hitbizományának kitűnő gazdálkodójaként jelentős szerepet vállalt korának gazdasági, politikai és közéletében. Hét gyermeke 1873 és 1885 között született meg.[8]

Csekonics Endre és Wenckheim Frigyes grófok családjaikkal jelentős időt töltöttek vidéki uradalmaikon Zsombolya-Csitón, illetve Ó-Kígyóson, de mindkét család birtokolt pesti palotát is,[9] amelyet elsősorban a téli–koratavaszi szezon idején lakott. Az Ybl Miklós építésznek tulajdonított két kastélyterven, tehát egy-egy jelentős, vidéki birtokon álló, főúri igényekhez szabott rezidencia képe rajzolódik ki.

6. kép: Zsombolya-Csitó, Csekonics Endre kastélyának tervrajza (értelmezés)

A zsombolyai kastély kertben, szabadon álló főépületéhez különálló melléképületek (nagykonyha, kocsiszín–istálló) tartoztak. A kastély főbejárata egy kocsifelhajtóból (1) volt megközelíthető, s egy viszonylag szűk lépcsősor (2) vezetett a földszinti, galériás kialakítású kétszintes előcsarnokba (4). A főbejárat mellett egy inasszoba (3) nyílt.[10] Az előcsarnokból a kerti traktusban, az érkezés irányában egyszerre az ebédlőt (6) – mellette a tálalóval (5) – és a grófnői nagyszalont (7) lehetett megközelíteni. Ez utóbbi másik oldalán – haránttengelyben – következett Cziráky Konstancia lakosztálya, mellette, az előcsarnokból közvetlenül is megközelítően gróf Csekonics Endre lakosztálya helyezkedett el. A két lakosztály párhuzamos, tengelyre fűzött helyiségei harántirányban, közvetlenül nem voltak átjárhatók, közöttük egy belső kiszolgáló folyosó (19) húzódott. A grófnői lakosztály a kisszalonnal (boudoir) (9) kapcsolódott a társasági termekhez. A kisszalon folytatásában az úrnői hálószoba (10), mellette az alkóvos kialakítású fürdő és öltözőszoba (toilette) (11) – egy closette rejtett kialakításával – következett, majd a gyermekszoba (12-13) zárta a teremsort. Ez utóbbi két helyiség a kiszolgáló folyosóról is megközelíthető volt. A grófi lakosztályban a már említett grófi szalon (14) után az írószoba (15) következett, amelyből egy átjárón keresztül lehetett megközelíteni Csekonics Endre hálószobáját (16). Az átjáróból egy kis closette-helyiség is nyílt. A grófi hálószoba, a komornyik szobájával (17), valamint a belső kiszolgáló folyosóval is közvetlen átjárhatósággal állt kapcsolatban. A belső kiszolgáló folyosóról a női lakosztály folytatásában nyílt a komorna szobája (21), szemben vele egy kávékonyha (20), mögötte a ruhatár helyiségével (garderobe) (19). A személyzet számára a folyosóról nyíló closette fülke közösen volt használható.[11] Az emelet megközelítésére e kiszolgáló folyosóról felvezető melléklépcső, valamint az előcsarnokból nyíló kis főlépcső szolgált.

7. kép: Wenckheim Frigyes kastélyának [terv]rajzai (elemzés)

Az ó-kígyósi kastély korai alaprajzán a zsombaival közel azonos térkompozíció, nagyobb léptékkel, illetve programmal látható, sajnos a rendeltetések megnevezése nélkül.[12] E feltűnő hasonlóság, továbbá Klösz György (1844–1913) két fényképfelvétele,[13] valamint a századfordulós szalonsajtóban megjelent illusztrált[14] leírások[15] segítségével válik értelmezhetővé a kastély funkcionális beosztása. Ó-Kígyós kastélya két épülettömeg összekapcsolódásával jelenik meg, a fő- és a nagykonyha melléképületéből (19-22) áll. Az istálló és kocsiszín különálló épülete távolabb helyezkedik el. A kastély fő- és melléképületét összekötő árkád (1) alatt nyílik a főbejárat, amely egy kétszintes, galériás kialakítású előcsarnokba (2) vezet, amelyből jobbra kis portásszoba nyílt. Az előcsarnokból az érkezés irányában egyszerre lehet megközelíteni a hajdani ún. elfogadó szalont (nagyszalon) (4) és mellette a könyvtár (5) termét. E két egymásba nyíló reprezentatív társasági, illetve gyűjteményes rendeltetésű terem folytatásában következik a hajdani ebédlő, (6) amelyhez fém-üveg szerkezetű télikert (7) kapcsolódott.[16] Wenckheim Frigyes és Krisztina különálló lakosztályának elhelyezése és beosztása a zsombolyai terven látottakkal közel azonos. A grófi lakosztály a főbejárati előcsarnok oldalán, a grófnői lakosztály a nagyszalon folytatásában, a kerti traktusban helyezkedett el. Wenckheim Krisztina kis női szalonja (boudoir) (8) és abból nyíló olvasókabinetje (9) tárta fel a lakosztály belső szobáit. A következő helyiség az úrnői hálószoba (10) volt, azután a grófnő alkóvos kialakítású fürdő- és öltözőszobája (toilette) (11) következett, saját closette-fülke kialakításával. A fürdőkád – Zsombolyához hasonlóan – itt is az alkóvban kapott helyet. Mellette kis átjáró nyílt, amely a toilette lakosztályok között húzódó kiszolgáló személyzeti folyosóról való megközelítését tette lehetővé. A grófnői lakosztály folytatásában három egymásba nyíló szoba következett – bizonyosan a gyermekek szobái (12-14) voltak. Wenckheim Frigyes lakosztályát a gróf pipázószalonja (16) tárta fel, amely az előcsarnokból, valamint a nagyszalonból is megközelíthető volt. Ebből nyílt a gróf dolgozószobája (17), majd egy kis átjáró után – ahonnan Zsombolyával azonosan egy kis closette nyílt – a grófi hálószoba (18) következett. Ebbe mind a személyzeti folyosóról, mind a melléklépcsőház teréből nyílt bejárás. Utóbbi feltehetően a komornyik szobájába vezetett át, s e mögött külön bejárattal a komorna szobája lehetett. A folyosóról megközelíthetően két closette állt a személyzet használatára. A személyzet szobái alacsonyabb belmagassággal készültek, amely egy kis mezzanin szint kialakítását tette lehetővé az emelet alatt. Az erre felvezető kis melléklépcső szintén a kiszolgáló személyzeti folyosóról nyílt. Ebben mutatkozik az egyetlen koncepcionális eltérés Zsombolyától, ott ugyanis – kisebb háztartás lévén – nem volt szükség a nagyobb létszámú közvetlen belső személyzet ilyen megoldású elhelyezésére. A vendégek elhelyezésére szolgáló emeletre Ó-Kígyóson is két lépcső vezet: a lakosztályok mögül egy belső kiszolgáló személyzeti lépcső (15), valamint a főbejárati előcsarnok oldalán nyíló, zártterű, reprezentatív főlépcső (3).


8. kép: az ún. elfogadó szalon (4. sz.)	9. kép: ebédlő Ó-Kígyóson (6. sz.)

10. kép: Wenckheim Frigyes dolgozószobája (17. sz.)	11. kép: házikápolna a kastélyban (30. sz.)

A zsombolyai kastély alaprajzán pontosan feltüntetett, és Ó-Kígyósnak is megfeleltethető rendeltetések fentebb ismertetett beosztása az 1870 körüli évek korszerű, ugyanakkor Ybl Miklós téralakító koncepciójának jellemzőit mutatja, amely elemeiben Ybl más kastélyainál is megtalálható. Ilyen például az úrnői fürdő-öltözőszoba kialakítása és lakosztályon belüli elhelyezése. Nagyhörcsökpusztán, a Zichy Paulai Ferenc (1822-1909) -féle kastély 1871 körüli átalakításának tervezésekor a grófné, Kornis Anna (1836–1901) emeleti lakosztályában szintén reprezentatív elhelyezésű, hálószobához kapcsolódó, alkóvos fürdő- és öltözőszoba jelent meg egy tervvázlaton,[17] és hasonló kialakítást kaptak 1877-re gróf Károlyi Ede (1821–1879) radványi kastélyának tulajdonosi lakosztályai is.

Az Ybl-féle térkompozíció további sajátja, és ugyanakkor korszerűsége a gyalogos megközelítésű földszint társasági és lakórendeltetések egymásmelletti elhelyezésével, de határozott differenciálásával kialakított tércsoport. Ez monumentális hatású mindkét elemzett kastélyban, amelynek reprezentatív feltárását centrális helyzetű és forgalomelosztó szerepű előcsarnok adta az épület egyik oldalán, teraszokkal kialakított, direkt kertkapcsolat a másik oldalán. A kétnemű tulajdonosi külön lakosztály azonos szinten való elhelyezése a megbízó fiatal házasok egyfajta térbeli, de nem folytonos fizikai közelségét tette lehetővé. A lakosztályok közvetlen kapcsolata a társasági termekkel, pedig egy otthonos, kényelmes lakókörnyezetet teremtett, amelynek személyzeti kiszolgálása, forgalmi elkülönülése révén valóban diszkrét volt.


12. kép: Zsombolya, a kastély főbejárata	13. kép: a kastély kerti homlokzata

14. kép: Ó-Kígyós, a kastély főbejárata	15. kép: a kastély kerti homlokzata

A fenti két tervrajz elemzésének fontossága és tanulsága nemcsak a rajzok Ybl Miklós alkotásának való megfeleltetésében, tehát Zsombolya-Csitó, illetve Ó-Kígyós kastélyával történő azonosításában jelentkezik, hanem lehetővé teszi a máig tudományos módszerrel nem kutatott és monografikusan fel nem dolgozott ó-kígyósi (szabadkígyósi) Wenckheim-kastélyegyüttes jobb megértését, kulturális örökségi értékeinek, történeti jelentőségének helyesebb felismerését. Az ó-kígyósi kastély a XX. század második felét meglehetős épséggel, és csak kisebb átalakításokkal, jelentéktelen korszerűsítéssel, provizórikus bontásokkal, máig felismerhető eredetiségében vészelte át. A zsombolyai kastélyt Meinig Artúr (1835-1904) építész tervei alapján 1898-99. egy házikápolnával bővítették ki,[18] később, a századfordulót követően rövidebb oldalán hat axissal megtoldották, végül 1937-ben a Csekonicsok gazdasági nehézségei miatt az egész épületegyüttest lebontották, építőanyagát értékesítették. Mindezért – végső soron – egy elpusztult kastély forrásainak ismerete is segítheti a magyar kastélyépítészet egyik utolsó alföldi nagyrezidenciája történeti funkcionális beosztásának jobb, alaposabb és teljesebb megismerését és megértését. A funkciók történeti beosztásának tudatában és rendszerének figyelembevételével hozhatók ugyanis csak meg a jövőbeni újrahasznosítás és elodázhatatlan épületfelújítás építészeti programjának helyes döntései, amelyekkel a kastély eredetisége, mint legfontosabb örökségi értéke az utókor számára megőrizhetővé és kibontakoztathatóvá válik.


	16. kép: Zsombolya-Csitó, a kastély helye ma		17. kép: a szabadkígyósi kastély ma

[1] BFL XV. 331.

[2] BFL XV. 331. 31.5.

[3] Ybl Miklós építész (1814–1891). Hild-Ybl Alapítvány, [Budapest, 1991.] (Kiállítási Katalógus) 242. p. Más forrás szerint az építkezést már 1863-ban elkezdték. http://www.banaterra.eu/magyar/Z/zsombolya/zombolya2.htm

[4] BFL XV. 331. 144.2.

[5] Ybl Miklós építész (1814–1891). Hild-Ybl Alapítvány, [Budapest, 1991.] (Kiállítási Katalógus) 256. p.

[6] Közli: Ybl Miklós építész (1814–1891). Hild-Ybl Alapítvány, [Budapest, 1991.] (Kiállítási Katalógus) Kat. 78.1.1-2. 268. p.

[7] A Zsombolya [ma Jimbolia, Románia] melletti Csitó kastélyának földszinti alaprajzát kiegészíti a kastély („Schloss Hatzfeld”) több helyszínrajzi vázlata (BFL XV. 331. 31.1-3.), a fő- és melléképület diszpozícióját mutató töredékes lap (BFL XV. 331. 31.4.), a földszint kisebb belső és jelentősebb külső átalakításának pallérterve (BFL XV. 331. 31.6., ill. BFL XV. 331. 31.7.), bútorozási terv (BFL XV. 331. 31. 17.), az emelet befejezetlen alaprajza (BFL XV. 331. 31.8-9.), további alaprajzokkal és részletekkel (BFL XV. 331. 31. 5., 10-16., 31-38.), a kastély déli és keleti homlokzata (BFL XV. 331. 31.24. ill. BFL XV. 331. 31.26. [?]) számos részlettel (BFL XV. 331. 22-23., 25., 27-30.), a melléképület rajzaival (BFL XV. 331. 31.18-21.).

Az Ó-Kígyós [ma Szabadkígyós, Békés megye] Nagy Major nyugati oldalán felépült kastély földszinti alaprajzához tartozik egy helyszínrajz–kertterv (BFL XV. 331. 144.1.), egy emeleti alaprajz (BFL XV. 331. 144.3.), valamint egy homlokzati rajz (BFL XV. 331. 144.4.). A kastély további vegyes tervrajzai (BFL XV. 331. 20. 1-8., 10-11., 17-20.) között megtalálható az épület teljes alaprajzi kontúrja a környezet tereprendezésével (BFL XV. 331. 20. 14.), a melléképület mindkét szintjének alaprajza (BFL XV. 331. 20. 15-16.), valamint a kocsiszín alaprajza (BFL XV. 331. 20. 9.).

[8] Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I. köt. 274-275. p.; IV. köt. 248-249. p. [Budapest], Natura, 1990., [k.n.] 1998.

[9] Csekonics János és Lipthay Leona palotája Pesten a Kecskeméti utcában állt; később leányuk gróf Károlyi Istvánné szül. Csekonics Margit (1848–1936) a Múzeum utcában, Fellner&Helmer építészek tervei alapján, 1881-ben építtetett fel egy új palotát. A Wenckheimok régi pesti háza szintén Pesten, az Egyetem téren állt. Az új palotát Wenckheim Frigyes és Krisztina 1886–1889 között a József és Státió utcák sarkán [ma Szabó Ervin tér], Meinig Artúr tervei szerint építtette fel.

[10] A kastély főbejáratának, tehát a reprezentatív megközelítés helyének későbbi átalakítását több tervlap hagyományos grafikával mutatja. A központi fekvésű előcsarnok galériás kialakítása is csak később szerepel. L. BFL XV. 331. 31. 6-9.

[11] A lakosztályok személyzeti kiszolgálását később átalakították. (l. BFL XV. 331. 31. 6-7.) A grófi lakosztály ruhatára és a komornyik szobája egy helyiségbe került a grófi háló mögött. Ezt keskeny közlekedővel kötötték össze a kiszolgáló folyosóval, s a közlekedőre, a grófi hálóból, új ajtót nyitottak. A grófnői lakosztály mellől a komorna szobája átkerült a komornyik mellé, a korábbi ruhatár és kávékonyha összenyitásából kialakult nagyobb helyiségbe. A női lakosztályhoz kapcsolódó gyermekszoba tágas alkóvjából egy új – második – fürdő lett, amely mellé egy különbejáratú vízöblítéses closette került.

[12] A rendeltetések az alaprajzon betűjelet kaptak, s a helyiségekben csak ez jelenik meg. Az értelmezést lehetővé tevő legenda a tervlapon nem szerepel.

[13] A nagy elfogadó szalon 1896 körül. Klösz György fényképfelvétele. MNM-TF; BFL XI. 916. 1713. 11/179. Közli: Baji Etelka, Csorba László: Kastélyok és mágnások. Budapest, HG&Társa Kiadó, 1994. 27. p.; Bugár-Mészáros Károly: A neoreneszánsz reneszánsza? A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról. In: Szalon. VII. (2003) 5. 14. p.; Ebédlő 1896 körül. Klösz György fényképfelvétele. MNM-TF; BFL XI. 916. 1714. 11/180. Közli: Sisa Kastélyépítészet Magyarországon Ybl Miklós korában. In: Ybl Miklós építész (1814–1891). Hild-Ybl Alapítvány, [Budapest, 1991.] (Kiállítási Katalógus) 1991. 146. p.; Baji Etelka, Csorba László: Kastélyok és mágnások. Budapest, HG&Társa Kiadó, 1994. 132-133. p.

[14] A grófi dolgozószoba1902 előtt. Fényképfelvétel. Közli: Szalon Ujság. VII. (1902) 16. 8. p.; Nagyszalon, 1902 előtt. Közli: Szalon Ujság VII. (1902) 16. 7. p.; Ebédlő 1902 előtt. Közli: Szalon Ujság. VII. (1902) 16. 6. p.; A 30. sz. kápolna 1902 előtt. Közli: Szalon Ujság. VII. (1902) 16. 10. p.

[15] Teleki Sándor: A kigyósi pusztán a Wenckheim-tanya. Csevegés. In: Vasárnapi Ujság. XXIX. (1882) 49. sz. 776-779. p.; a zsombolyai kastély szemléletes leírását adja: Borovszky Samu: Torontál vármegye. Budapest, [1912] (Magyarország vármegyéi és városai) 137-138. p. Mindkettőt szemelvényekben közli: Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon. A historizmus kora. Budapest, Vince Kiadó, 2007. 169-170., 191-192. p.

[16] Az első tervváltozat itt mutat a megvalósulástól két jelentős eltérést: a tervrajzon ábrázolt télikert eltér a végül felépülőtől, amely mellé végül a külső reprezentatív bejárattal kialakított házikápolna (30) is került. Eredetileg ez, a tervrajz tanúsága szerint a kastély túlsó oldalához kapcsolódott.

[17] Emeleti alaprajz átalakításának vázlata. BFL XV. 331 14.7.

[18] D.I.: Meinig Artúr. In: Művészet. III. évf. (1904) 5. sz. 314-315. p.

A képek forrásai:

1. A kastély látképe dél felől. Háry Gyula. Tusrajz. Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Történelmi Képcsarnok 7721. T. ltsz. Publ.: Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. VII. köt. 525. p. Közli: Ybl Miklós építész (1814–1891). Hild-Ybl Alapítvány, [Budapest, 1991.] (Kiállítási Katalógus) 242. p. Kat. 42.2.1.; Ybl Miklós. Szerk.: Gerle János, Marótzy Katalin. Budapest, Holnap Kiadó, 2002. 123. p. (Az építészet mesterei.)

2. Az ókígyósi kastély látképe délkelet felől, 1897 előtt. Közli: Vasárnapi Ujság. XLIV. (1897) 27. 440. p.; Sisa József: Kastélyépítészet Magyarországon Ybl Miklós korában. In: Ybl Miklós építész (1814–1891). Hild-Ybl Alapítvány, [Budapest, 1991.] (Kiállítási Katalógus)145. p.

3. http://www.lakberendezes.hu/pic/magazin/stilus/1900/1900_X_19.jpg

4. http://www.ymmf.hu/pictures/ybl.jpg

5. Közli: Vasárnapi Ujság. XLIV. (1897) 27. sz. 433. p.

6. Saját elemzés, grafika.

7. Saját elemzés, grafika.

8. A 4. sz. Nagyszalon, 1902 előtt. Közli: Szalon Ujság. VII. (1902) 16. 7. p.

9. 6. sz. ebédlő 1902 előtt. Közli: Szalon Ujság. VII. (1902) 16. 6. p.

10. A 17. sz. grófi dolgozószoba1902 előtt. Fényképfelvétel. Közli: Szalon Ujság. VII. (1902) 16. 8. p.

11. A 30. sz. kápolna 1902 előtt. Közli: Szalon Ujság. VII. (1902) 16. 10. p.

12. Főbejárat és az északi, fogadóudvari homlokzat az 1910-es években. Képes levelezőlap. Kiadó: Perlstein F., Zsombolya. Felirata: „Zsombolya Gróf Csekonics Csitó kastélya” Iparművészeti Múzeum MLT 1702/36. Publ.: Borovszky Samu: Torontál vármegye. Budapest, [1912] (Magyarország vármegyéi és városai); Közli: Horváth Hilda: Régvolt magyar kastélyok. Budapest, Gemini Könyvkiadó, 1998. 196. p. 142. kép.

13. Gróf Csekonics Endre kastélyának déli látképe. Rajz. Publ.: Borovszky Samu: Torontál vármegye. Budapest, [1912] (Magyarország vármegyéi és városai)

14. A kastély homlokzatai északnyugat felől. Klösz György fényképfelvétele. BFL XI. 916. 1741. 11/208. Közli: Szalon Ujság. VII. (1902) 16. 5. p.

15. A kastély látképe dél felől. Fényképfelvétel. W.M. Közli: Szalon Ujság VII. (1902) 16. 4. p.

16. Saját fényképfelvétel 2004 nyarán.

17. Saját fényképfelvétel 2006 nyarán.