SZOMBATHELY TÖRTÉNETI VÁROSKÖZPONTJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA
Szombathely – Savaria – Steinamanger Magyarország legrégebbi városi települései közé tartozik. Alapítása Claudius császár nevéhez kötődik, aki Kr. u. 50 körül megalapította Savaria coloniát. A település az Adriai tengert a Balti tengerrel összekötő Borostyánkő út mentén helyezkedik el, így fejlődését földrajzi helyzete is segítette. 106 körül, amikor Pannonia provinciát két részre osztják, a főváros Carnuntum mellett, a colonia lesz Felső-Pannonia császár kultuszának a központja.
A római városfalak és az Isis-templom területe a mai
utcahálózatban
Az évszázadok során több császár látogatta meg a települést és császári építkezésekre is vannak bizonyítékaink. A korai kereszténység jelenlétének szomorú bizonyítéka Savariaban Quirinus püspök mártírhalála a városban (303. június 4.) Bizonyosan a városban született a későbbi torus-i püspök Szt. Márton 317-ben vagy 336-ban. A római fennhatóság megszűnése után előbb longobardok, majd avarok élnek a területen. A VIII. század végén Nagy Károly az avarok ellen viselt hadjárata során a későbbi császár seregei állomásoztak a város területén is. A legenda szerint Szombathely német nevét is a bajor katonák névadásának köszönheti. A IX. század elején Nagy Károly rendeletére Szombathely a salzburgi püspök fennhatósága alá kerül. A római városfalak után kő erődítés 828 és 860 között épül fel Szombathelyen. A magyarok honfoglalását követően az első jelentős esemény Szt. Márton tiszteletére emelt IX. századi templom fa szerkezetű átépítése Szt. István király rendeletére. Az egyházat román stílusban a XI. század végén építik újjá. Egyházjogilag a XII. század elején a pannonhalmi apátság, majd a XIII. század végétől a győri püspök fennhatósága alatt áll a város és környéke. Magyarország török megszállását követő másfélszáz esztendőben erőssége elkerülte az ostromot, mindvégig megtartotta függetlenségét.
Az utcahálózat az I. és II. világháború után
A település mai képének kialakulásában meghatározó momentum volt, amikor Mária Terézia 1777. február 17-én püspöki székhellyé tette szombathelyt. Első püspöke Szily János lett, aki nagyarányú építkezéseivel megalapozta a város mai szerkezetének a kialakulását. Megépült a székesegyház és a püspöki palota Hefele Menyhért tervei szerint. A növekedést akadályozó vár lebontására a XVIII. század végén került sor. Szombathely gazdasága a vasúthálózat kiépítésével jelentős fejlődésnek indul a XIX. század utolsó évtizedeiben. A város építkezései, a barokk korszakot követően, döntően ebből az időszakból származtak. Még a mezőgazdálkodásra utaló nagyobb mélységű telekosztást megváltoztatva, új utcákat nyitottak a város központjában is. A történetileg kialakult településszerkezetet jelentősen átalakították a ’70-es, ’80-as évek építkezései. A historizmus építészeti emlékeit értéktelennek tartó felfogás új, modern épületeket hozott létre, amelyek jelentősen megváltoztatták a város arculatát. A legfeljebb 1-2 emeletes épületek helyébe 4-5, esetleg több emeletes épületeket emeltek.
Az Isis-templom – helyreállítás 1963-ból
A város építészeti és városszerkezeti rekonstrukciójának keretében merült fel az 1955-ben megtalált és 1963-ben helyreállított római kori Isis szentélykerület felújításának a kérdése. A Velencei Charta modernista szellemét tükröző helyreállítás a maga korában progresszív műemlékvédelmi bemutatásnak számított. Az elmúlt évtized szemléleti változásai azonban új irányt szabtak a műemléki helyreállításoknak. Ennek eredményeként döntött a város Közgyűlése új tervek készítéséről.
Új tervek
A rekonstruált Isis-szentély
A mai Thököly utca kiépítése elszakította a ferences kolostort a hozzá tartozó kerttől. A máig beépítetlen terület hasznosítására több elképzelés született, többek között sportcsarnokot, színházat, esetleg benzinkutat és lakásokat is szerettek volna építeni a több mint 1 ha nagyságú területen. A képviselők érzékelve az elmúlt években a múlt és a hagyományok iránt megélénkülő érdeklődést, illetve a városközpontban a kultúrált zöldfelületek hiányát, a Ferences kert történeti témaparkká történő kiépítését kezdeményezte.
A Ferences-kert
A Thököly és a Szilágyi Erzsébet utcák által határolt átlagosnál mélyebb tömb déli oldalán iskolák sorakoztak, míg északon a kereskedelem és a kisipar volt a jellemző. Mára az iskola-épületek üresen állnak, működésük újraindítására nincs igény. A kereskedelmi és ipari tevékenység átalakulása gazdaságilag rentábilisan nem folytatható a jelentősen felértékelődött belvárosi területen. A hagyományos beépítés megőrzése érdekében és a két történeti tömb közötti kapcsolat megteremtése miatt vált indokolttá, hogy a tömbbelsőben új funkció megteremtésével fejlesszük a belváros történetileg értékes területét.
A történeti Promenád
Az új utca
Az Iseum újra életre keltésénél az eredeti kőanyag megmentése volt az elsődleges cél. Közel 40 esztendővel ezelőtt, a vasbeton szerkezetbe beépítették az antik reliefeket, amelyek az időjárás és a szennyezett levegő hatásának kitéve pusztultak. A korábbi ásatási eredmények újra értelmezése az Isis-kutatás eredményeinek tükrében több ponton megkérdőjelezte a ’60-as évek elején készített elvi rekonstrukciót. Mindenek előtt új régészeti kutatásokkal kívántunk alátámasztani új elvi rekonstrukciónk helytállóságát. A 2001-ben megkezdett munka több szempontból megerősítette elképzeléseinket. Mindenek előtt az épület tömegének méretei, a homlokzati oszlopsor helyzete, az oszlopok száma és nem utolsó sorban a tetőforma az amiben javaslataink új eredménnyel kecsegtetnek. Az emlék kultúrtörténeti és építészeti jelentőségére való tekintettel javasoltuk, hogy a romkert revitalizációjakor a szentély teljes rekonstrukciója készüljön el. A belsőben – először a hajdani Római Birodalom területén – hiteles Isis-szentély berendezésére vállalkozhatunk. A templom előtere pedig a hagyományos színházi és opera előadások helyszínéül szolgálhatna, bővítve ezzel is a Savaria Karnevál kulturális kínálatát.
Az elmúlt években a Karnevál rendezvényeinek, a hagyományőrző csoportok bemutatkozásának helyszínéül szolgált a Ferences-kert területe. Fából megépült egy római erőd részlete, a közönség számára lelátót emeltek, hogy három napon át megfelelő környezetet teremthessenek a játékoknak. A város képviselőtestületének kezdeményezésére készített tervek a parknak egész évben megfelelő funkciót javasolnak. Savaria városfalainak 80%-os kicsinyített mását terveztük megépíteni az egykori kolostorkert kerítésének a helyén. A Cardo északi bejáratához a római kori városkapu mását építjük meg. A park területén római kori barakkok rekonstrukciójába helyezhetők el azok a vendéglátó és kulturális funkciók, amelyek a terület egész éves használatát teszik lehetővé. A hagyományőrző egyesület fegyverzetének raktára és egyben bemutatóhelye lenne a katonai szállás. Múzeumi műtárgymásolatokat árusító üzlet – és esetleg a jövőben – római kori ételeket felszolgáló étterem is helyet kaphatna a boronafalas épületekben. A Karnevál idején megépíthető katonai sátrakban a tábori élet körülményeit mutathatjuk be a közönségnek, illetve a sátrakba települt árusok és lacikonyhák a közönség kiszolgálását segíthetik. A kert keleti felében a Karnevál idején a hagyományőrző csoportokat befogadó küzdőtér és a mesterséges lelátó illetve a lelátó domb helyezkedik el. A lelátó helyén sövényből épített labirintus görkorcsolya és gördeszka pályaként működhet, a domb pedig a látogatók kényelmes pihenőhelyéül szolgál. A történeti témapark utolsó látványossága a trójai háborút idéző játszótér lenne a kisebb gyerekek számára.
Az új belső főtér
Az Iseum és a történeti témapark tömbjét összekötő történeti sétányt a Thököly és a Szilágyi Erzsébet utcák által határolt tömbbelső megnyitásával alakítjuk ki. Az elhanyagolt telekvégek szabályozásával egy olyan történeti utca megépítését tervezzük, amelynek elemei, az egyes épületek Szombathely elpusztult építészeti emlékeinek újraélesztésével jönnek létre. Az Aréna u. 8. szám alatti, eredetileg barokk serfőzde épületének újrahasznosításával megelevenített utca elemei Szombathely történeti ábrázolásairól vett épülethomlokzatok rekonstrukcióiból tevődnek össze. A homlokzatok mögött valós funkciójú épületeket helyeztünk el. Kis üzletek, kávézók, cukrászdák, sörözők mellett, a múlt században lebontott városháza homlokzata mögött panzió, a barokk eredetű magtárból átalakított galéria keleti oldalát egy romantikus polgárház homlokzata zárja le. A városháza és az Ivkovics ház által közrezárt terecskén helyeztük el a város egyik szimbólumát jelentő elpusztult kút mását. A kúttal szemben az I. világháború után leégett fa szerkezetű közkedvelt Szt. István parki kioszk mása épül fel. Az eredetileg tervezettnél kisebb tömegű parkolóházat szintén történeti homlokzatok mögé rejtjük. A sétány nyugati kijárata közvetlenül kapcsolódik az Iseum tömbjéhez.
Az Iseum rekonstrukcióját központi műemlékvédelmi források igénybevételével tervezzük. A Ferences kert megvalósítása európai pályázatok támogatásával és a város saját forrásainak a felhasználásával lehetséges. A történelmi sétány megépítését részben szintén a város finanszírozná, de nagyobbrészt a magántőke bevonására is kínálkozik lehetőség.
Mezős Tamás