Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/config.inc.php on line 40 Warning: fopen(_site/etc/xmlmenu.ser): failed to open stream: Engedťly megtagadva in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 51 Warning: fwrite() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 52 Warning: fclose() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 53 ARCHITECTURA HUNGARIAE NEGYED√ČVENK√ČNT MEGJELENŇź √ČP√ćT√ČSZETI FOLY√ďIRAT
FELELŇźS SZERKESZTŇź:
Dr. KALM√ĀR MIKL√ďS

TUDOM√ĀNYOS SZERKESZTŇź:
Dr. SIMON MARIANN

K√ČP- √ČS SZ√ĖVEGSZERKESZTŇź:
Dr. RABB P√ČTER

 

√Čp√≠t√©szetrŇĎl filozof√°lva: filoz√≥fi√°t √©p√≠tve

  √ćrta: R√≥zsa S√°ra

 

 

A The Singular Objects of Architecture a kort√°rs √©p√≠t√©szet(elm√©let) k√©rd√©seit boncolgat√≥, 1999-ben a P√°rizsi Egyetem √©s az √ćr√≥k H√°za √°ltal megrendezett, Urban Passages c√≠met viselŇĎ besz√©lget√©ssorozat egyik epiz√≥dja. A p√°rbesz√©d szereplŇĎi – az √©p√≠t√©sz Jean Nouvel √©s az √≠r√≥-filoz√≥fus Jean Baudrillard – a francia kultur√°lis √©let progressz√≠v, innovat√≠v √©s provokat√≠v gondolkod√≥i.
Mivel a k√∂nyv alapj√°t egy t√°gan √©rtelmezhetŇĎ tematik√°j√ļ dial√≥gus k√©pezi, tartalma szerte√°gaz√≥, nehezen √∂sszefoglalhat√≥, ink√°bb egy spont√°n m√≥don kialakult k√∂zponti t√©ma k√∂r√© szervezŇĎdik koncentrikusan. A mŇĪfaj, a verbalit√°s rugalmass√°ga, √©s kev√©sb√© ir√°ny√≠that√≥s√°ga, a szabad asszoci√°ci√≥k meg nem k√∂t√∂tt sz√°rnyal√°sa is kedvez ennek a k√∂tetlen szervezŇĎd√©snek. A f√≥kuszba ker√ľlŇĎ √©s c√≠mad√≥v√° v√°l√≥ szingularit√°s nem tudatosan vagy k√ľlsŇĎ hat√°s √°ltal nyer l√©tjogosults√°got √©s k√∂zponti helyzetet a besz√©lget√©sben, hanem „√∂nk√©ntelen√ľl” bukkan fel √©s h√≥d√≠t teret.
Okkal gondolhatjuk teh√°t, hogy mind az √≠r√≥-filoz√≥fus, mind az √©p√≠t√©sz sz√°m√°ra ez a fogalom (vagy saj√°t ter√ľlet√ľk√∂n megval√≥s√≠tani k√≠v√°nt jelens√©g-√©rt√©k) elemi k√©rd√©seket mozgat meg. Megk√∂zel√≠t√©s√ľk azonban m√°s √©s m√°s: a filoz√≥fus eszmei-kultur√°lis be√°gyazotts√°gban vizsg√°lja a szingularit√°st (ezt a minŇĎs√©get m√°r-m√°r transzcendens jellemzŇĎkkel is felruh√°zva), m√≠g az √©p√≠t√©sz a hiteles √©s autentikus √©p√≠t√©szeti hozz√°√°ll√°s felt√©teleit keresi (a szingularit√°s el√©r√©s√©hez vezetŇĎ √ļtk√©nt), a saj√°t v√©ges eszk√∂zrendszer√©nek keretein bel√ľl. * A szingularit√°s sz√≥hoz val√≥ ragaszkod√°s, egy eddig nem ismert vagy fel nem ismert l√©nyegi saj√°toss√°gra v√©l r√°mutatni, egy olyan t√∂bbdimenzi√≥s rendszerbe helyezve e fogalmat, amely azt m√°s rokon √©rtelmŇĪ sz√≥val felcser√©lhetetlenn√© teszi. Ez a k√ľl√∂nbs√©g nem felt√©tlen√ľl csak minŇĎs√©gi s√≠kon bontakozik ki, hanem egy√©b, az √©p√≠t√©szet √°ltal √©rintett vagy befoly√°solhat√≥ kultur√°lis-t√°rsadalmi hat√°rter√ľleteken kifejtett kataliz√°l√≥ hat√°sa r√©v√©n is. Magyarul tal√°n az egyed√ľli sz√≥ fejezi ki legink√°bb a l√©nyeg√©t: egyed√ľli a hely √©s idŇĎpont szempontj√°b√≥l, egyed√ľli, mert azon a helyen abban az idŇĎpontban ezt „kellett” l√©trehozni, egyszerŇĪen „leford√≠tani” az am√ļgy is ott l√©vŇĎt.
A Jean Beaudrillard √°ltal t√∂bb ellent√©tp√°rb√≥l fel√°ll√≠tott p√°rhuzamos viszonyrendszer alapj√°n k√∂zelebb juthatunk a fogalom √©rtelmez√©s√©hez, illetve nagyobb – √°m a praktikus j√≥tan√°csokkal szŇĪkmark√ļan b√°n√≥ – r√°l√°t√°st szerezhet√ľnk az ily m√≥don defini√°lt, k√≠v√°natos √©p√≠t√©szeti minŇĎs√©g el√©r√©s√©hez.
A p√°rhuzamos rendszer egyik v√©gpontj√°n olyan, a nem felt√©tlen√ľl j√≥ √©rtelemben vett kiegyenl√≠tŇĎd√©s fel√© hat√≥ erŇĎk √©s jelens√©gek √°llnak, mint a globaliz√°l√≥d√°s, univerzaliz√°l√≥d√°s, a massz√°ba vonz√≥ term√©szetes gravit√°ci√≥ ellen√°llhatatlans√°g√°val. A m√°sik p√≥lust az egyedi kibontakoztat√°s√°ra val√≥ t√∂rekv√©sek k√©pezik, a helyek, kult√ļr√°k k√∂z√∂tti eredendŇĎen megl√©vŇĎ k√ľl√∂nb√∂zŇĎs√©get fenntartani igyekvŇĎ erŇĎk, mint a szingularit√°s √©s partikularit√°s. (A k√©t v√©gpont k√∂z√∂tt, √°ll√°st nem foglalva helyezkedik el a semleges, mint merev passzivit√°s√°val eml√≠t√©sre sem m√©lt√≥ t√©nyezŇĎ.) A szingularit√°s a glob√°lissal, m√≠g a partikul√°ris az univerz√°lissal √°ll√≠that√≥ szembe, mintegy egym√°s ellent√©tp√°rj√°t k√©pezve. √Ām a m√©ltatott minŇĎs√©gek k√∂z√∂tt oda-visszahat√≥ √©s keresztezett tranzakci√≥k is l√©trej√∂nnek. * A glob√°lis √©s az univerz√°lis… …k√∂zti alapvetŇĎ k√ľl√∂nbs√©g, hogy b√°r mindk√©t jelens√©g a kiegyenl√≠tŇĎd√©s fel√© hat, az univerzaliz√°l√≥d√°s bizonyos √©rt√©kek megŇĎrz√©s√©t figyelembe v√©ve f√∂l√ľlrŇĎl lefel√© mŇĪk√∂dik, m√≠g a globaliz√°ci√≥ a legsil√°nyabb √©rt√©krend n√≠v√≥j√°ra h√ļzza le k√∂rnyezet√©t. *

Ugyanakkor, ami szingul√°ris, az univerz√°lis is – de nem minden univerz√°lis szingul√°ris…

…mivel az univerz√°lis minden embert egyform√°n √©rint kultur√°lis be√°gyazotts√°gt√≥l vagy mŇĪvelts√©gi szinttŇĎl eltekintve.*

A szingul√°ris √©s a partikul√°ris …

…k√∂z√∂tt h√°rom l√©nyegi k√ľl√∂nbs√©g mutatkozik:

…minŇĎs√©gi s√≠kon: a partikul√°ris olyan eszk√∂z√∂kkel dolgozik, amelyek egyszer m√°r „bev√°ltak”, de m√©gsem k√©pesek kibontakoztatni minden, a helyzetben rejlŇĎ lehetŇĎs√©get, mert egy elŇĎre fel√©p√≠tett rendszerben mozognak. Teh√°t sz√ľks√©gszerŇĪen nem tud radik√°lisan √ļjszerŇĪt alkotni (√©s a hely egyedis√©g√©nek √©rtelmez√©se is k√©rd√©sess√© v√°lik ily m√≥don). Ez a minŇĎs√©g jellemzŇĎen a st√≠lusban alkot√°s, a st√≠lusjegyekhez val√≥ ragaszkod√°s eredm√©nye.…az idŇĎbelis√©g s√≠kj√°n: a partikul√°rist l√©trehoz√≥ kialakult „st√≠lus” az idŇĎdimenzi√≥ s√≠kj√°n az elŇĎre megfontol√°s szerint manŇĎverezik – vagyis a mŇĪ sorsa valamilyen kor√°bbi tapasztalati tendenci√°k alapj√°n kisz√°m√≠that√≥, val√≥sz√≠nŇĪs√≠thetŇĎ, a szingul√°ris spontaneit√°s√°val szemben.…t√°rsadalmi jelentŇĎs√©g s√≠kj√°n: a partikul√°risnak nincsen √∂nmag√°n t√ļlmutat√≥ szerepe, jelent√©startalma, amely olyan √©rz√©kenys√©ggel tapint r√° a t√°rsadalomban zajl√≥ –kimondott vagy a kollekt√≠v tudattalan szintj√©n marad√≥, szimbolikusan megragadhat√≥– aktu√°lis dilemm√°kra, motiv√°ci√≥s t√©nyezŇĎkre vagy d√∂nt√©shelyzetekre, hogy sz√©les k√∂rŇĪ, els√∂prŇĎ t√°rsadalmi elfogadotts√°got gener√°l.
Az egyed√ľlis√©g nem teremthetŇĎ meg tudatosan √©s akaratlagosan, hanem valami egyed√ľliv√© „v√°lik”, a – t√∂rt√©nelmi, t√°rsadalmi, szociol√≥giai, kultur√°lis – k√∂r√ľlm√©nyek hat√°s√°ra. A hiteles√≠t√©s, √©rv√©nyes√≠t√©s ugyanis a haszn√°l√≥k kez√©ben van, hiszen a valamiv√© „v√°l√°s” megt√∂rt√©nte azon m√ļlik, hogy a sz√©lesebb k√∂zeg, a k√∂zv√©lem√©ny hogyan reag√°l az adott objektumra.
Mindezek ellen√©re a k√©t minŇĎs√©get √°tj√°rhat√≥nak tartom, a harmadik pont, a szimbolikusan a tudat szintj√©re emelŇĎ, szembes√≠tŇĎ szerep kiv√©tel√©vel, amely karakteres szakad√©kot k√©pez a k√©t csoportba tartoz√≥ jelens√©gek k√∂z√∂tt. * A globaliz√°l√≥dott - disneyfik√°l√≥dott k√∂z√≠zl√©s vesz√©lye azonban nem csak az alkot√°s, hanem az elfogad√°s l√©p√©s√©n√©l is jelen van, √©s nem felt√©tlen√ľl reag√°l bizonyos, ig√©nyesebb kultur√°lis szint ismeret√©ben elv√°rt m√≥don. Vagyis a hiteles√≠t√©s hiteless√©ge sz√°momra ilyen szempontb√≥l megk√©rdŇĎjelezhetŇĎ, ellent√©tben az √≠r√≥-filoz√≥fus t√°rsadalmi szentes√≠t√©ssel kapcsolatos optimizmus√°val. A kiegyenl√≠tŇĎd√©s fel√© hat√≥ erŇĎk ugyanis a nyelvhez nem k√∂tŇĎdŇĎ jelens√©geket l√°tsz√≥lag kev√©sb√© k√≠m√©lik, vagy k√∂nnyebben integr√°lj√°k, mivel a t√°rsadalom egyezm√©nyes alapj√°t is alkotni k√©pes nyelvi hat√°rok √°tj√°rhatatlans√°ga akarva-akaratlanul pozit√≠v ellen√°ll√°st fejt ki.
Igaz ugyan, hogy az √©p√≠t√©szeti alkot√°s eset√©n a kontextus, mint k√∂rnyezetbe √°gyazotts√°g szint√©n egyfajta keretet ad√≥ „nyelvezet” lehet, ami a kult√ļra √©vsz√°zados lenyomat√°t jelen√≠ti meg adott pillanatban. Az √©p√≠t√©szeti megfogalmaz√°s azonban – mivel a „nyelv” a keretekben fejezŇĎdik csak ki, de k√©sz eszk√∂zrendszert, „sz√≥k√©szletet” a hi√°nyz√≥ mondatok megfogalmaz√°s√°hoz nem k√≠n√°l fel – sokkal ink√°bb ki van t√©ve a kiegyenl√≠tŇĎd√©s nyom√°s√°nak, ann√°l is ink√°bb, mert az inform√°ci√≥ink d√∂ntŇĎ h√°nyad√°t kitevŇĎ globaliz√°l√≥dott vizu√°lis ingerek intenz√≠v jelenl√©te napjainkban megk√©rdŇĎjelezhetetlen. Ehhez t√°rsul m√©g a globaliz√°l√≥d√≥ piac, a vil√°g b√°rmely pontj√°n ugyanabban a minŇĎs√©gben el√©rhetŇĎ t√≠pusterm√©kek d√∂mpingj√©vel. (Az √≠r√≥-filoz√≥fus ezzel szemben alapvetŇĎen „nemzeti term√©kkel”, szentes√≠tett-elfogadott, k√∂zhaszn√°latban l√©vŇĎ szavakkal √©s fogalmi rendszerekkel dolgozik, amelybŇĎl a radik√°lis kil√©p√©s szinte lehetetlen.)
A szingul√°riss√° v√°l√°s teh√°t egy √©rz√©keny hat√°rvonal: a sz√©les k√∂rben elfogadott globaliz√°l√≥dott „√©rt√©kek” melletti √°ll√°sfoglal√°s, vagy a valahol, a t√°rsadalmi tudat m√©ly√©rŇĎl elŇĎt√∂rŇĎ igazi felismer√©sek, megl√°t√°sok alapj√°n t√∂rt√©nŇĎ kollekt√≠v „beavat√°si szertart√°sok” k√∂z√∂tt. M√≠g a besz√©lget√©s szereplŇĎi ez ut√≥bbiban rem√©nykednek, √©n n√©mik√©pp szkeptikus vagyok a t√°rsadalmi tiszt√°nl√°t√°s ilyenfajta idealiz√°lt, val√≥ban a hagyom√°nyok √©s √©rt√©kek ment√©n kibontakoz√≥ felismer√©seivel kapcsolatban (...tal√°n a t√©rbelis√©g s√≠kj√°n ad√≥d√≥ elt√©rŇĎ helyzetembŇĎl fakad√≥an: kelet-eur√≥pais√°gom r√©v√©n). * Az egyed√ľlis√©g megval√≥s√≠that√≥s√°g√°nak tere fel√© tekintve, izgalmas t√©rhat√°rokat tal√°lunk magunk k√∂r√ľl: egy √°tj√°rhatatlanul massz√≠v falat – az alkot√°s anyaghoz k√∂t√∂tts√©g√©t – az egyik oldalon, vagy a fal hi√°ny√°t – az abszol√ļt gondolati szabads√°got – a m√°sikon. Mindk√©t v√©glet g√°tl√≥ az alkot√°s folyamat√°ra n√©zve.
Az egyik v√©gletet, a megfoghat√≥t, az anyagszerŇĪt, a „f√∂ldit” az √©p√≠t√©sz, m√≠g a m√°sikat, a sz√°rnyal√≥t, a megfoghatatlant, a l√©giest a filoz√≥fus k√©pviseli. A filoz√≥fus a meg√©lhetŇĎ szabads√°g ill√ļzi√≥j√°r√≥l besz√©l √©s a – rettegett-v√°gyott – val√≥di szabads√°g dimenzi√≥inak emberi m√©rt√©k √°ltali elviselhetetlens√©g√©tŇĎl tart. Az √©p√≠t√©sz ezzel szemben az anyagszerŇĪs√©g, a kontextus – az √©p√≠t√©szeti folyamat adminisztrat√≠v-sokszereplŇĎs neh√©zs√©geinek – rabs√°g√°b√≥l a halmaz√°llapotbeli √°tl√©nyeg√ľl√©s lehetŇĎs√©g√©t, a semmi hat√°r√°t kutatja. K√ľl√∂n√∂s m√≥don √≠gy tal√°lkozik a semmi hat√°ra, √©s a nincs-hat√°r. Hogy hol kezdŇĎdik a hat√°rtalans√°g, hol van a hat√°ra? Hogyan tal√°lhatunk r√°? Vagy m√°r benne is vagyunk? Hiszen ha a realit√°s a szabads√°g ill√ļzi√≥ja, vagy a szil√°rd, k√∂t√∂tt √©s k√∂tŇĎ „valami” (nem-semmi), akkor az alkot√°s is sz√ľks√©gszerŇĪen illuz√≥rikus vagy f√∂ldh√∂zragadt lehet.
Ez√©rt van sz√ľks√©g a v√°kuumra, a v√°kuumteremt√©s k√©pess√©g√©re, ezen a k√©t hat√°rozott √©s ki nem tolhat√≥ v√©gponttal rendelkezŇĎ szakaszon a folytonoss√°g megszak√≠t√°s√°nak lehetŇĎs√©g√©re. A v√°kuum ugyanis l√©trehoz egy – ak√°r pillanatnyi – val√≥s szabads√°got (ami m√©g elviselhetŇĎ), illetve a semmi fel√© tapogat√≥z√≥ √©p√≠t√©sz sz√°m√°ra egy olyan t√∂m√©ny l√©nyegi valamit, amelynek birtok√°ban elindulhat a semmi fel√© a megsemmis√ľl√©s vesz√©lye n√©lk√ľl. Ha az alkot√≥ ki tudja mag√°t ragadni az adott korb√≥l √©s k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√ľl, fel tudja mag√°t szabad√≠tani az eszt√©tika, a mŇĪv√©szet, a mŇĪv√©szett√∂rt√©net nyom√°sa al√≥l, „v√°kuumot” k√©pes teremteni. Ez elŇĎfelt√©tele az autentikus alkot√°snak. Ha valaki nem k√©pes erre, soha nem √©ri el a szingularit√°st – √≠rja Jean Baudrillard (75. old.)
√Črtelmez√©sem szerint a v√°kuum egy tudat√°llapot, amely (tal√°n a rendszerbŇĎl val√≥ fel√ľlemelked√©s r√©v√©n) egy l√©nyegi lenyomatot k√©pes megŇĎrizni az adott helyrŇĎl az adott pillanatban (amely mag√°ban foglalja a helyet √©rintŇĎ kollekt√≠v impulzusokat is). Furcsa m√≥don √≠gy sŇĪr√≠tve mag√°ba az alkot√°s lehetŇĎs√©g√©t b√©n√≠t√≥ mindk√©t v√©gletes p√≥lust. A v√°kuum teremt√©s√©nek k√∂r√ľlm√©nyeirŇĎl bŇĎvebb inform√°ci√≥kat nem kapunk, ahogy az ide vezetŇĎ gyakorlati √ļtr√≥l sem. Mindenesetre annyi tudhat√≥, hogy etika, √©rz√©kenys√©g, a szŇĪkebb √©s t√°gabb – fizikai √©s ment√°lis – k√∂rnyezetre val√≥ nyitotts√°g, a radik√°lis mer√©szs√©g √©s v√°ltozni-alkalmazkodni tud√°s k√©pezik ennek n√©h√°ny szeg√©lyk√∂v√©t. * Jean Baudrillard mondata – Az √©p√≠t√©szet nem lehet olyan spont√°n, mint az √≠r√°s (75.old.) – az √©p√≠t√©szeti eszk√∂z√∂k √°ltali rugalmas hat√°rok megfogalmaz√°s√°ra val√≥ k√©ptelens√©get, tehetetlens√©get fejezi ki. Az ember – √©s enn√©l fogva az emberi alkot√°sok – k√≠v√°natos hat√°rai ugyanis √°tj√°rhat√≥ak, adapt√≠vak, a k√∂rnyezeti dinamika v√°ltoz√≥ egyens√ļly√°hoz rugalmasan alkalmazkodni k√©pesek. Sem nem merevek, sem nem jelen nem l√©vŇĎk. A rugalmas, a k√∂rnyezethez megfelelŇĎ m√©rt√©kben alkalmazkodni tud√≥, a v√°ltoz√°sokra reag√°lni k√©pes hat√°r azonban az √©p√≠t√©szet anyaghoz k√∂t√∂tts√©g√©ben nehezen √©rtelmezhetŇĎ, val√≥s√≠that√≥ meg. Az √©p√≠t√©szeti szimb√≥lumok alkalmaz√°s√°val t√∂rt√©nhetnek erre vonatkoz√≥ pr√≥b√°lkoz√°sok, a t√©ralkot√°s percepci√≥j√°nak manipul√°l√°s√°val, a „mintegy rugalmas” hat√°r k√©pz√©s√©vel. Az anyagtalan√≠t√°s, dematerializ√°ci√≥ jobb h√≠j√°n a l√°tszat szintj√©n k√≠s√©rletezik, testszerŇĪs√©g√©ben, anyagszerŇĪs√©g√©ben azonban √°ttetszŇĎs√©ge ellen√©re is merev hat√°rk√©nt viselkedŇĎen. Az √©p√≠t√©sz t√ļl „merev” nyersanyaggal k√©nytelen dolgozni, ahol a kontextus v√°ltoz√°saira val√≥ reag√°lni nem tud√°s el√©v√ľl√©ssel, az „√ľzenet” anakronisztikuss√° v√°l√°s√°val fenyeget. Ezzel szemben a filoz√≥fus nagyvonal√ļan mozog gondolati rendszerek k√∂z√∂tt, amely manŇĎverez√©sben egy-egy fogalom is m√°s jelent√©startalmat kaphat. (Ez a semlegess√©g tartalm√°nak √©rtelmez√©sekor  is megjelenik a besz√©lget√©s sor√°n.) A gondolatnak keretet, „identit√°st” ad√≥ kontextus olyan k√©pl√©keny √©s k√∂nnyed√©n √°tszerkeszthetŇĎnek tŇĪnik a filoz√≥fus vil√°g√°ban, hogy a darabokra hull√°s ellen sem v√©dheti meg semmi. Mindk√©t oldalr√≥l jogosnak tŇĪnik teh√°t a megsemmis√ľl√©stŇĎl val√≥ f√©lelem: az √©rtelmet ad√≥ hat√°rokt√≥l val√≥ k√∂tel√©k n√©lk√ľli elszakad√°s, vagy a hat√°rok k√∂z√∂tti szŇĪk t√©rbe val√≥ bez√°rts√°gb√≥l fakad√≥ kibontakozni nem tud√°s. * A k√∂nyv egyik alap√©lm√©nye az √©p√≠t√©sz √©s filoz√≥fus gondolkod√°sa √©s motiv√°ci√≥i k√∂zti l√©nyegi k√ľl√∂nbs√©g teremtŇĎ dinamik√°j√°nak v√©gigk√≠s√©r√©se. Mivel azonban a mŇĪfaj – a verbalit√°s – ink√°bb a filoz√≥fus saj√°tja, a probl√©mafelvet√©sek is ezen az eszmei s√≠kon nyernek √©rtelmez√©st √©s tal√°lnak megold√°st. √ćgy az eredeti francia kiad√°s mell√©rendelŇĎ alc√≠m√©t (√Čp√≠t√©szet √©s filoz√≥fia) a besz√©lget√©s meghat√°roz√≥ erŇĎvonalainak szempontj√°b√≥l t√ļlz√≥nak √©rzem. Tal√°n akkor lehetne ily m√≥don – az egym√°s ir√°nti tiszteletet hangs√ļlyozand√≥ –, egym√°s mell√© rendelni a k√©t tudom√°ny√°gat, ha mindk√©t f√©l a saj√°t ter√ľlet√©n bontakoztathatn√° ki √∂nmag√°t a m√°sik f√©l szakter√ľlete √°ltal: Jean Baudrillard az √©p√≠t√©szetrŇĎl besz√©lne, m√≠g Jean Nouvel filoz√≥fi√°t √©p√≠tene (mellesleg a p√°rbesz√©dben fel-felbukkan√≥ nagyvonal√ļ ut√≥pi√°kra is n√©mik√©pp reag√°lva). Ennek hi√°ny√°ban viszont a „Filoz√≥fia az √©p√≠t√©szetrŇĎl” al√°rendelŇĎ c√≠m kifejezŇĎbb a besz√©lget√©s erŇĎviszonyainak √∂sszefoglal√°s√°ra. Ennek lehets√©ges hat√°sa, √ľzenete is a filoz√≥fi√°√©hoz k√∂zelebb √°ll√≥ agyter√ľleteket aktiviz√°l: az √©p√≠t√©szet gondolati – etikai h√°tter√©re val√≥ odafigyel√©sre, a szavakon kereszt√ľl megfoghat√≥ √©s realiz√°lhat√≥, t√°rsadalmi-kultur√°lis k√∂zegre val√≥ intenz√≠v visszacsatol√°sra, a bonyolult, sokr√©tŇĪ jelenbŇĎl az √©p√≠t√©szet √°ltal k√≠v√°natos t√°rsadalmi hat√°sok megragad√°s√°ra √©s visszat√ľkr√∂z√©s√©re √∂szt√∂n√∂z. Az elŇĎzm√©nyek ut√°n felvetŇĎdik a k√©rd√©s: b√°r a k√∂nyv fogalmai, „szingul√°ris t√°rgyai” adott besz√©lget√©s keretei k√∂z√∂tt koherens rendszert alkotnak ugyan, de nincs k√©p√ľnk arr√≥l, hogy a fent v√°zolt h√°romdimenzi√≥s sk√°l√°n hol helyezkednek el, az idŇĎdimenzi√≥ √°ltali √©rv√©nyes√≠t√©s megt√∂rt√©nt-e, megt√∂rt√©nhet-e. Hogy val√≥j√°ban szingul√°ris vagy csup√°n a rendszer hat√°rait √°tl√©pni nem k√©pes partikul√°ris gondolatokat kapunk-e k√©zhez. Az e f√∂l√∂tti d√∂ntŇĎ sz√≥t, majd mi, olvas√≥k mondhatjuk ki a valamiv√© v√°l√°st elŇĎseg√≠tŇĎ kollekt√≠v szentes√≠t√©s√ľnkkel. Ha √ļgy gondoljuk.

Rózsa Sára
Az √≠r√°s az OTKA 72671 sz√°m√ļ, CselekvŇĎ elm√©let. Az √©p√≠t√©szetelm√©let v√°ltoz√≥ szerepe az ezredfordul√≥n c√≠mŇĪ kutat√°sa keret√©ben sz√ľletett.


Vissza