Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/config.inc.php on line 40 Warning: fopen(_site/etc/xmlmenu.ser): failed to open stream: Engedťly megtagadva in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 51 Warning: fwrite() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 52 Warning: fclose() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 53 ARCHITECTURA HUNGARIAE NEGYED√ČVENK√ČNT MEGJELENŇź √ČP√ćT√ČSZETI FOLY√ďIRAT
FELELŇźS SZERKESZTŇź:
Dr. KALM√ĀR MIKL√ďS

TUDOM√ĀNYOS SZERKESZTŇź:
Dr. SIMON MARIANN

K√ČP- √ČS SZ√ĖVEGSZERKESZTŇź:
Dr. RABB P√ČTER

 

Earth Moves

√ćrta: Bun Zolt√°n

 

 

Bernard Cache k√∂nyve az √©p√≠t√©szeti k√©pek oszt√°lyoz√°s√°ra tesz k√≠s√©rletet. Olyan k√©pekkel foglalkozik, melyek nem √°ltal√°nos √©rtelemben vett felsz√≠nek, hanem ink√°bb mozi-k√©pek – Gilles Deleuze-tŇĎl eredeztethetŇĎen. A kamer√°val kikeretezett val√≥s√°gdarabok tov√°bbra is r√©sz√©t k√©pezik eredeti k√∂zeg√ľknek, de m√°r az √ļjnak is, a filmnek. Az √©p√≠t√©szeti k√©pfogalom defini√°l√°s√°hoz egyfelŇĎl h√°rom alapvetŇĎ t√©nyezŇĎre van sz√ľks√©g (az√©rt h√°romra, mert ezek kombin√°ci√≥ja lefedi a teljes √©p√≠t√©szeti k√©pmezŇĎt). M√°sfelŇĎl az√©rt, hogy √©p√≠t√©szeti √©rtelmet nyerjen az elvont elm√©let, Cache sz√∂vege a geometriai modellez√©shez √©s a szingularit√°s fogalm√°nak tov√°bbterjeszt√©s√©hez, a k√ľl√∂nlegesen, szab√°lytalanul – ha √ļgy tetszik ”k√∂vetkezetlen√ľl” – viselkedŇĎ pont k√©p√©hez folyamodik. √ćgy az elsŇĎ t√©nyezŇĎ az inflexi√≥: a filmszekvenci√°k k√∂z√©ben, illeszt√©s√©ben vagy r√©s√©ben fellelhetŇĎ potenci√°l, az esetleges kapcsol√≥d√°s modellje. A vektor az inflexi√≥ban illeszkedŇĎ k√©t g√∂rbe meghat√°roz√≥ja, p√©ld√°ul az (eml√©k)k√©pek jel√∂lŇĎje. A harmadik elem pedig a keret, amely n√©lk√ľl az inflexi√≥ lokalit√°s√°t vesz√≠ten√©, √©s a vektor lehetŇĎs√©geinek sokszoross√°ga k√°oszba fulladna.
Cache √©vsz√°zados √©p√≠t√©szeti fogalmakat, k√©peket eg√©szen √ļj megvil√°g√≠t√°sba √©s rendszerbe helyez, sŇĎt, ebbŇĎl kiindulva egyfajta tervez√©s-m√≥dszertant is l√©trehoz. Ez a (legal√°bb k√©t ir√°nyb√≥l √©rkezŇĎ) √ļtcsatlakoz√°s vezet el a k√∂nyv c√≠m√©nek legfontosabb kifejez√©s√©ig: a territ√≥riumig. Territ√≥rium a t√°j, az √©p√≠tett k√∂rnyezet, de a filoz√≥fia √©s az √©p√≠t√©szetelm√©let is. √Čs mik√©nt a filmelm√©let birodalma (p√©ld√°ul Deleuze-√∂n kereszt√ľl) a filoz√≥fi√°b√≥l t√°pl√°lkozik, az √©p√≠t√©szetelm√©let is megpr√≥b√°lkozik valami hasonl√≥val, elsŇĎsorban √©ppen ugyanonnan. Deleuze-n√©l a c√©l az ”elef√°ntcsonttoronyb√≥l” val√≥ kit√∂r√©s, de csak annyira, amennyire benne is lehet maradni. A deterritorializ√°ci√≥ ugyanis √ļgy mŇĪk√∂dik, hogy ha egy ter√ľlet hat√°rait – belsŇĎ szab√°lyainak ellentmondva – √°t akarjuk l√©pni, att√≥l m√©g ez a t√∂rekv√©s az eredeti territ√≥rium term√©ke lesz, azt hat√°rozza √ļjra, kiss√© m√≥dosulva. A Mozg√≥ f√∂ld elm√©lete teh√°t maga az √©p√≠t√©szetelm√©let kritik√°ja, mely ink√°bb Deleuze filmes ter√ľleteirŇĎl k√∂lcs√∂n√∂z fogalmakat, mint hogy a hagyom√°nyos √©p√≠t√©szetfogalmon bel√ľl mozogjon. Mivel a modell szerint nincs adott, √°lland√≥, z√°rt territ√≥rium, nincs adott, √°lland√≥, z√°rt „kontextus” vagy identit√°s sem, csak a mindig torzul√≥ eml√©kezet. Az identit√°s megerŇĎs√≠t√©se, mint egy √∂nmag√°ba z√°rt szubsztancia organikus folytat√°sa nem lehets√©ges ma m√°r, hiszen ennek eredm√©nye imit√°ci√≥ (elleplez√©s) vagy egyfajta minimalizmus lenne; a negat√≠v gondolkod√°s jegy√©ben (a jelen) tagad√°sa vagy (az √∂sszetetts√©g) redukci√≥ja. Nincs sem meghat√°roz√≥, mindent √°that√≥ √©s teljes √©rv√©nyess√©gŇĪ elv (idea), sem meghat√°rozott egyedi v√©gterm√©k (identit√°s); helyett√ľk a virtu√°lis k√©pek sokszoross√°ga √©s maga az aktualiz√°ci√≥ folyamata (a szingularit√°s, az egyedis√©g) van, a gondolat eszk√∂ze pedig a deterritorializ√°ci√≥. Ha van is a helynek ”szelleme”, hangzik el Cache-n√°l, akkor az √©ppen a virtualit√°sban, a topografikus eml√©kk√©pek sorozat√°ban nyilv√°nul meg, abb√≥l aktualiz√°l√≥dhat.
Ha az √©p√≠t√©szeti k√©pek rendszer√©t akarjuk felt√°rni √©s meg√©rteni, akkor Deleuze territ√≥rium-k√©pzete nyom√°n az √©p√≠t√©szet alapfogalmaiban kell gondolkodnunk, Cache √©p√≠t√©szetelm√©let√©nek az √©p√≠t√©szetelm√©let kritik√°j√°t kell elŇĎadnia: a deterritorializ√°ci√≥ m√≥dszer√©vel a keret fogalm√°t a hagyom√°nyos lehat√°rol√°s-√©rtelmez√©sbŇĎl ki kell terjesztenie. Mivel „a keret az √©p√≠t√©szetet legalapvetŇĎbb kifejez√©s√©re reduk√°lja”, hozz√°seg√≠t egy olyan koncepci√≥hoz, mely egyszerre ad √ļj √©rtelmet az „√©p√≠t√©szeti gyakorlat racionalista elm√©let√©nek” (ez lesz a nem-sztenderd √©p√≠t√©szet) √©s vezeti be elm√©letben a r√©seket az architekt√ļra territ√≥rium√°ba a „lehets√©gess√©g kereteinek megteremt√©se √©rdek√©ben.” [23. o.] Enn√©lfogva Cache az √©p√≠t√©szetet a keret mŇĪv√©szet√©nek nevezi, a keret manipul√°ci√≥jak√©nt hat√°rozza meg. Ahogyan a filmk√©sz√≠t√©s eset√©ben a kamera a val√≥s√°g egy darabj√°t – a teret, az esem√©nyt, az idŇĎpillanatokat – keretezi (szak√≠tja ki) √©s egyben a k√©peket a film keret√©be is beolvasztja, √ļgy az √©p√≠t√©szet is hasonl√≥k√©ppen j√°r el, r√°ad√°sul t√∂bb szinten: az √©p√≠t√©szeti keretez√©snek legal√°bb h√°rom funkci√≥ja lehet. Az el- vagy lev√°laszt√°s, r√©szekre oszt√°s a r√©s l√©trehoz√°s√°ra ir√°nyul, ennek alapvetŇĎ eszk√∂ze a fal. √Āltala a t√©r k√ľl√∂nb√∂zŇĎ r√©szei, a felosztott territ√≥rium darabjai egy√ľtt vagy szimultaneit√°sban l√©teznek, de ez egyben √©s sz√ľks√©gk√©ppen diszkontinuit√°s is, hiszen a keretez√©s mag√°ba is foglal, beolvaszt a lev√°laszt√°s mellett. A m√°sodik r√©teg a kiv√°laszt√°s. Az ablak seg√≠ts√©g√©vel az “okokb√≥l”, a vektori√°lis sokszoross√°gb√≥l, teh√°t a territori√°lis k√©pekbŇĎl kiv√°laszthat√≥ak a leghat√©konyabbak; am√≠g az elsŇĎ funkci√≥ elt√°vol√≠t a territ√≥riumb√≥l, addig ez, szelekt√≠v m√≥don, √ļjraform√°lja a kapcsolatot vele. V√©g√ľl a harmadik keret a racionalit√°s a – sz√≥ szerinti – lehets√©gess√©g √©rdek√©ben. Mik√©nt az elsŇĎ k√©t l√©p√©sben elm√©letben, √ļgy most a gyakorlatban, p√©ld√°ul az √©p√≠t√©szeti anyagok ter√©n kell kiv√°lasztani a leghat√©konyabbat: a pontos √©s √ļj, k√≠s√©rleti technol√≥gi√°kkal az √©let √ļj lehetŇĎs√©geinek t√°rh√°za ny√≠lik meg. Ez a ”territ√≥riumok beb√ļtoroz√°sa”: amikor az √©p√ľlet b√ļtork√©nt simul a topogr√°fi√°ba √©s a b√ļtor is – a territ√≥rium k√©p√©t miniat√ļrak√©nt visszat√ľkr√∂zve – a belsŇĎbe. Ez azt jelenti, hogy az ablak √°ltal a k√ľlsŇĎ √©s a belsŇĎ k√∂z√∂tt relat√≠v perspekt√≠va j√∂n l√©tre, mert egy olyan b√ļtorr√≥l sz√≥l Cache, mely a k√ľlsŇĎ hegyet, tavat, szigetet az ablakkal szemk√∂zti falon megjelen√≠ti. A perspekt√≠va ugyanis mŇĪv√©szet, mely lehetŇĎv√© teszi, hogy ak√°r az ujjaink k√∂z√∂tt tartsunk egy hegyet (illetve annak kicsiny k√©p√©t). Ez a percepci√≥ percepci√≥j√°nak csapd√°ja, hiszen a kicsi fogja a nagyot tartalmazni, vagy a belsŇĎ a k√ľlsŇĎt, azonban nem egy dobozszerŇĪ modellben, hanem egy zs√°kszerŇĪben, egy M√∂bius-szalagban vagy m√©g ink√°bb egy Klein-palackban. „A tartalmazza B-t, amely nem akad√°lyozza meg B-t abban, hogy k√©pes legyen tartalmazni A-t. Az ablak keretezi a t√°jat √©pp annyira, amennyire a t√°j k√∂rbeveszi a keretet.” [140. o.]
Az elsŇĎdleges k√©p a territ√≥rium-inflexi√≥k √©rz√©kel√©s√©bŇĎl sz√°rmazik, √©s megelŇĎzi a helytŇĎl elv√°rt felt√©teleket, identit√°s-t√≠pusokat is. Nem elsŇĎsz√°m√ļ k√©p ez, amelyet valami k√∂vet. Az elsŇĎdleges k√©p vagy ”j√≥” vagy egy√°ltal√°n nincs: a l√©trej√∂v√©s idŇĎszakoss√°ga kapcsol√≥dik hozz√°. M√≠g hagyom√°nyos √©rtelemben az idŇĎ a belsŇĎ (az interiorit√°s) form√°jak√©nt szemben √°llt a t√©rrel, mint a k√ľlsŇĎ form√°j√°val, az ezredv√©gen – a r√∂gz√≠tett koordin√°tarendszer lev√°laszt√°s√°nak k√∂sz√∂nhetŇĎen – l√©tezhet egyfajta ”radik√°lis k√ľlsŇĎ” vagy abszol√ļt k√ľlsŇĎ k√©pe, amely nem ellent√©te a belsŇĎnek. A beb√ļtorozott dinamikus territ√≥rium, a M√∂bius-szalag k√©pek sorozata: a kint bent is van, √©s ford√≠tva. A keret keretezŇĎdik. √Čs ugyanez igaz a fentre √©s lentre, √©s a t√∂bbi sz√©lsŇĎ√©rt√©kre is, a mozis idŇĎ-k√©p szil√°nkjainak elmos√≥dott hat√°raira, az inflexi√≥ oldalainak relativit√°s√°ra. A barokk kapcsolatokban, filoz√≥fiai √©s tudom√°nyos gondolkod√°sban m√°r fellelhetŇĎ volt az inflexi√≥ k√©pe – a deleuze-i szabadon √°raml√≥ gondolatfolyam konstrukci√≥ja szerint. A barokkot itt nem st√≠lusfogalomk√©nt kell √©rtelmezni, hanem gondolkod√°sm√≥dk√©nt. Ahogy k√©sŇĎbb a filoz√≥fus fogalmaz, a barokk a „kibontakoz√°s ir√°nyait √©s nem hat√°rait jel√∂li ki”. A Cache-f√©le territori√°lis k√©pfogalomhoz hasonl√≥an a redŇĎt is alapvetŇĎen az inflexi√≥, a vektor √©s a keret hat√°rozza meg, mindkettŇĎben a vektorok sokszoross√°ga vagy a lehetŇĎs√©gek v√©gtelens√©ge a gondolat √©s a vele kapcsolatban √°ll√≥ k√©p lez√°ratlans√°ga fel√© mutat. Gondolat √©s k√©p, anyag √©s forma, elv √©s megtestes√ľl√©s olyan √∂sszef√ľgg√©sbe ker√ľlnek, mely ugyan keretezett, de √°lland√≥ v√°ltoz√°sban, l√©trej√∂v√©sben van; az anyagok rugalmass√° v√°lnak, megszŇĪnik ellen√°ll√≥ k√©pess√©g√ľk. Tehetetlens√©g√ľk az√©rt v√©sz el, mert a topogr√°fiai modell m√°r nem medenc√©k √©s hegyek – mint sz√©lsŇĎ√©rt√©kek – lehat√°rolt mezŇĎinek sorol√°s√°b√≥l √°ll √∂ssze, hanem inflexi√≥k (szabad g√∂rb√©k, redŇĎk) h√°l√≥zatak√©nt, aminek k√∂vetkezt√©ben a gravit√°ci√≥s vektort is (mint egyed√ľl √©rv√©nyes koordin√°t√°t) a s√ļlytalans√°g tapasztalat√°ra lehet cser√©lni.
A redŇĎz√∂tt topogr√°fia, mely Cache k√∂nyv√©ben n√©h√°ny ponton eg√©szen konkr√©tan f√∂ldrajzi √©rtelemben is haszn√°latos, nem egyszerŇĪen az √©p√ľlet k√∂rnyezete, hanem az √©p√ľlett√°rgy √∂nmag√°ba z√°r√≥d√°s√°nak lehetetlens√©ge: a kis “belsŇĎ” t√°rgyakt√≥l az √©p√ľleten √°t a k√∂rnyezetig √©s a visszah√ļz√≥d√≥ abszol√ļt k√ľlsŇĎs√©g frakt√°lis, √∂nmag√°t l√©pt√©ktelen k√©pekk√©nt tartalmaz√≥ modellk√©nt jelenik meg. A nagy mint√°ban is ott a kisebb, √©s mindig ott a m√©g kisebb, ez a perspekt√≠va m√°r eml√≠tett relativit√°sa. Ekk√©ppen topogr√°fiai komponenssel kell rendelkeznie minden t√°rgynak, legyen b√°rmilyen kicsi is: mert a territ√≥rium nem kontextus, nem egyszerŇĪ k√ľlsŇĎs√©g. A frakt√°lszerŇĪs√©gben b√°rhol ott lehet egy k√∂z, a nem-meghat√°rozotts√°g ter√ľlete, amibŇĎl √ļjabb redŇĎ emelkedhet ki. A k√ľlsŇĎs√©g, a topogr√°fia a F√∂ld anyag√°b√≥l form√°l√≥dik, erŇĎhat√°sok, vektorok seg√≠ts√©g√©vel – fel√ľlett√©. Az √©p√≠t√©szeti keretben is √≠gy kell tennie a k√©pnek, a redŇĎ lev√°lik a szerkezetrŇĎl, s lepelk√©nt lebeg; a szerkezet √©s a r√°l√≥gatott ruha egym√°st√≥l f√ľggetlenn√© v√°lik, e k√©t belsŇĎs√©g harca jellemzi a modern √©p√≠t√©szetet. Le Corbusier √∂t√∂dik pontja a homlokzat felszabad√≠t√°s√°val √©s felaggat√°s√°val a szerkezetnek adott elsŇĎbbs√©get, m√≠g Loos (Gottfried Sempert k√∂vetve) a fel√ľlet ŇĎsis√©ge, a fel√∂lt√∂ztet√©s mellett √©rvelt. Cache r√©szben Sempert k√∂vetve (l√°sd k√©sŇĎbbi Digit√°lis Semper c√≠mŇĪ √≠r√°s√°t) arr√≥l besz√©l, hogy a technika ir√°ny√°b√≥l is vizsg√°land√≥ a territ√≥rium felruh√°zkod√°sa vagy beb√ļtoroz√°sa, a kritikai elemz√©st gyakorlatinak is ki kell eg√©sz√≠tenie. A Mozg√≥ f√∂ld fejezetrŇĎl fejezetre mutat be (b√ļtor)terveket, fel√ľleteket √©s elk√©sz√ľlt berendez√©seket is, melyek m√°r a Sz√°m√≠t√≥g√©ppel Seg√≠tett Koncepci√≥ √©s Gy√°rt√°s (CFAO) term√©kei, parametrikus modellek √∂sszetett form√°i. Az √ļj m√≥dszer m√°r sz√°m√≠t√°ssal hozza l√©tre a fel√ľleteket, az √ļj barokk √©rtelmez√©s mell√© √ļj-konstruktivista hozz√°√°ll√°st t√°rs√≠tva. Ezek a t√°rgyak m√°r nem k√ľlsŇĎdlegesek az alkot√°s sz√°m√°ra (nem a meghat√°rozott-r√∂gz√ľlt identit√°s-t√≠pust veszik magukra), m√°r nem determin√°lt (v√©g)eredm√©nyek, hiszen akkor t√∂rt√©nhet meg b√°rmi lehets√©ges, ha a h√°z-t√°rgyon bel√ľl tal√°ljuk meg a magyar√°zatot a k√ľlsŇĎ (formai) t√∂rt√©n√©sekre. Eddig a vektor √©s a konkavit√°s hozta l√©tre a k√ľlsŇĎ szingularit√°st, m√°sk√©ppen „a k√ľlsŇĎ szingularit√°s felt√©telezi a koordin√°tarendszer meghat√°rozotts√°g√°t, […] k√≠v√ľl a vektor kiv√°l√≥s√°gk√©nt jel√∂lte meg a ter√ľletet az√©rt, hogy meghat√°rozza a territori√°lis identit√°st.” [89. o.] A t√°rgy, a k√ľlvil√°g, a kontextus szemben √°llt a szubjektummal, a belsŇĎ szingularit√°ssal, hogy meghat√°rozzon egy egy√©rtelmŇĪen k√≠v√ľl l√©vŇĎ objektumot. Deleuze √©s Cache √ļjabb modellje eset√©ben azonban m√°r eltŇĪnnek a hat√°rok √©s az egym√°st kieg√©sz√≠tŇĎ szubjektilis √©s objektilis √°ll elŇĎ.
A szingularit√°s mindig az erŇĎvel √©s a mozg√°ssal (a k√∂vetkezm√©nnyel) volt √∂sszekapcsolhat√≥ – a form√°t√≥l f√ľggetlen√ľl. A modernizmusban ez a megk√∂zel√≠t√©s jelentette azt, hogy b√°rmi, ami nem a haszn√°lattal van √∂sszef√ľgg√©sben, lev√°lt a dologr√≥l: funkci√≥ √©s d√≠sz√≠t√©s sz√©lsŇĎ√©rt√©kek voltak. A sorozatgy√°rt√°s kiz√°r√≥lagos t√∂rv√©nye a modell ism√©tl√©se volt, ezek a t√°rgyak az√©rt voltak identikusak, mert t√∂megek k√©sz√≠tett√©k ŇĎket t√∂megek sz√°m√°ra. √Ām ez a fajta t√°rgyiass√°g t√∂bb√© m√°r nem √©rv√©nyes, a vektori√°lis k√©p a keretnek al√°rendelt, hiszen n√©lk√ľle a vektor puszt√°n ir√°nyults√°got jelent. M√°r nem a vektorok √©s a vel√ľk szembeni reakci√≥k (hagyom√°nyok, szok√°sok) hat√°rozz√°k meg a fogyaszt√°st, hanem az inflexi√≥k (a v√°ltoz√°s norm√°inak k√©pei). A territ√≥rium beb√ļtoroz√°sa sor√°n a „sztenderd modell nem azonos az egyenlŇĎs√©ggel √©s a norma nem azonos a t√∂rv√©nnyel, […] a szerzŇĎd√©s term√©szete √©s √≠gy a t√°rgy term√©szete is megv√°ltozott.” [96. o.] Az objektilis abszol√ļt k√ľlsŇĎs√©g, melynek kiterjed√©se, fel√ľlete, a fel√ľlet√©nek belseje √©s az ŇĎket l√©trehoz√≥ gondolat is redŇĎz√∂tt, √°lland√≥an v√°ltozik, modul√°l√≥dik, √∂nmaga v√°lik esem√©nny√©, nem-sztenderd t√°rggy√°. Ez az ipari egyedi elŇĎregy√°rt√°s l√©nyege, ahol ugyanabban a sorozatban minden egyes t√°rgy k√ľl√∂nb√∂zŇĎ, szingul√°ris lesz. Az √∂ntŇĎform√°t√≥l a modul√°ci√≥ fel√©, a mechanikus geometri√°nak al√°rendelt tervez√©stŇĎl a technol√≥gi√°ba integr√°lt k√©prendszer (diagram) fel√©, a protot√≠pus kiemelt st√°tusz√°t√≥l √©s a t√°rgy √°br√°zol√≥k√©pess√©g√©tŇĎl, a modell redukci√≥j√°t√≥l az √ļjfajta “k√©p-zet” fel√© l√©p√ľnk el. 
A szingularit√°s-elm√©lettel az √©p√≠t√©szet imm√°r v√©g√©rv√©nyesen a p√°rhuzamos perspekt√≠v√°k, a pluralizmus fel√© mozdult el. Innen tekintve a Mozg√≥ f√∂ld a posztmodern nagyelbesz√©l√©sen-t√ļlis√°g beteljes√≠tŇĎje, hiszen a kilencvenes √©vekben m√°r csak kisebb mŇĪhelyek egym√°s mellett √©l√©se figyelhetŇĎ meg. Charles Jencks (poszt)modern ir√°nyzatokat k√∂vetŇĎ hull√°mdiagramjai itt √°gaznak sz√©t t√©nylegesen (v√©glegesen?), Kenneth Frampton √ļj fejezeteit is m√°r csak c√≠mszavak szervezik. A t√∂megtermel√©s, a piacosod√°s, a l√°tv√°nykult√ļra k√∂z√∂tt m√°r nincsenek √©rv√©nyesnek tekinthetŇĎ identit√°smodellek, helyett√ľk a folyton v√°ltoz√≥ nem-sztenderd szingularit√°st aj√°nlja fel Cache nemcsak az √©p√≠t√©szet, de az egy√©n probl√©m√°j√°nak megold√°s√°ra is. Az ezredfordul√≥ elŇĎtti utols√≥ √©vekben m√°r sorban sz√ľlettek meg Deleuze (√©s Cache) fogalmainak, koncepci√≥inak √ļjabb √°tiratai, a frakt√°lok √©s a M√∂bius-szalag alkalmaz√°s√°t√≥l kezdve a diagramon kereszt√ľl a blurring vagy morphing m√≥dszerekig. De Deleuze munk√°ss√°g√°nak elsŇĎ √©s hozz√° mind szellemileg, mind szem√©lyesen legk√∂zelebb √°ll√≥ √©p√≠t√©szeti √°tirata a Mozg√≥ f√∂ld volt. R√°ad√°sul Cache gondolkod√°s√°nak meg√©rt√©s√©ben √©pp Deleuze seg√≠thet, hiszen tov√°bb√≠rta az √©p√≠t√©szeti k√©pelm√©let egyes vonatkoz√°sait a RedŇĎ- vagy Folding-k√∂tetben; √≠gy val√≥sult meg az ”egy√ľttgondolkod√°s”, k√∂lcs√∂nhat√°s, deterritorializ√°ci√≥. Ahogy Deleuze √≠rta, Cache k√∂nyve „n√©lk√ľl√∂zhetetlennek tŇĪnik a redŇĎ b√°rmilyen elm√©lete sz√°m√°ra”, m√©gpedig elsŇĎsorban az inflexi√≥s k√©pek miatt. A redŇĎ az, ami a vil√°gbeli mozg√°sokat le√≠rja, a fogalmak√©t (ismeretelm√©leti modellk√©nt) √©s a form√°k√©t (vizu√°lis modellk√©nt) egyar√°nt. A redŇĎ k√∂ti √∂ssze √©s v√°lasztja sz√©t az inflexi√≥ seg√≠ts√©g√©vel a filoz√≥fi√°t √©s a ”barokk” mŇĪv√©szeket, √≠gy olyan √©p√≠t√©szeket is, mint Bernard Cache.

Bun Zolt√°n

Az √≠r√°s az OTKA 72671 sz√°m√ļ, CselekvŇĎ elm√©let. Az √©p√≠t√©szetelm√©let v√°ltoz√≥ szerepe az ezredfordul√≥n c√≠mŇĪ kutat√°sa keret√©ben sz√ľletett.


Vissza