Deprecated: mysql_connect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/config.inc.php on line 40 Warning: fopen(_site/etc/xmlmenu.ser): failed to open stream: Engedély megtagadva in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 51 Warning: fwrite() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 52 Warning: fclose() expects parameter 1 to be resource, boolean given in /web/eptort/eptort.bme.hu/arch/arch_old/_system/class.XMLMenu.inc.php on line 53 ARCHITECTURA HUNGARIAE NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENƐ ÉPÍTÉSZETI FOLYÓIRAT
FELELƐS SZERKESZTƐ:
Dr. KALMÁR MIKLÓS

TUDOMÁNYOS SZERKESZTƐ:
Dr. SIMON MARIANN

KÉP- ÉS SZÖVEGSZERKESZTƐ:
Dr. RABB PÉTER

Index Architecture
 

Írta: Váncza Márk

 
 

 

 INDEX Architecture. Szerk.: Bernard Tschumi & Matthew Berman The MIT Press, New York 2003. 315 oldal 

A könyv erƑteljes, piros-sĂĄrga borĂ­tĂłja, rajta a mĂ©retes felirattal mĂĄr tĂĄvolrĂłl rikĂ­t az asztalon. Mint egy szakĂĄcskönyv. Vagy az Aranyoldalak. KezĂŒnkbe vĂ©ve, a puha mƱanyag szövet könnyen, szinte magĂĄtĂłl szĂ©tnyĂ­lik, Ă©s Ășgy is marad. Belelapozva hamar rĂĄjövĂŒnk, hogy a könyv kĂŒllemĂ©ben, elƑadĂĄsmĂłdjĂĄban beleillik abba a publikĂĄciĂłs stĂ­lusba, mely a kilencvenes Ă©vek közepĂ©n, Koolhaas S,M,L,XL cĂ­mƱ albumĂĄval robbant be, Ă©s mĂĄig tart. Ennek a stĂ­lusnak a lĂ©nyege a figyelemfelkeltĂ©s – a könyv a szinte mĂĄr tĂșlzĂł vizuĂĄlis effektusok (szĂ­nek, tipogrĂĄfia, tördelĂ©s) mellett tapintĂĄsĂĄval is ki akar tƱnni a többi közĂŒl, ezĂ©rt a borĂ­tĂłt kĂŒlön igĂ©nyessĂ©ggel kĂ©szĂ­tik el. És bĂĄr az INDEX nem szĂĄllt be a koolhaasi bigness grafikai lenyomatakĂ©nt is Ă©rtelmezhetƑ holland oldalszĂĄmnövelƑ versenybe, primitĂ­v, reklĂĄmszerƱ megjelenĂ©se egyĂ©rtelmƱvĂ© teszi, hogy ez a kiadvĂĄny is egysĂ©ges Ă©s erƑs összkĂ©p kialakĂ­tĂĄsĂĄra, egyfajta self-branding-re törekszik.

A könyvhöz Bernard Tschumi, a New York-i Columbia egyetem akkori dĂ©kĂĄnja, a könyv egyik szerkesztƑje Ă­rt bevezetƑt. NĂ©hĂĄny mondat utĂĄn Ă©rthetƑvĂ© vĂĄlik, hogy a könyv, teljesen semleges cĂ­me ellenĂ©re a Columbia egyetem keretein belĂŒl zajlĂł munkĂĄnak egyfajta szubjektĂ­v szĂłtĂĄrba valĂł rendezĂ©se. Tschumi tĂĄvlatokbĂłl nĂ©zve, a meghatĂĄrozĂł Ă©pĂ­tĂ©szeti iskolĂĄknak egyfajta törtĂ©neti folyamatĂĄba helyezve kĂ­vĂĄnja legitimĂĄlni a ColumbiĂĄt. Kifejti az intĂ©zmĂ©ny teljesen Ășj, eddigiektƑl eltĂ©rƑ oktatĂĄsi elveit. Olyan iskolĂĄt hoztak lĂ©tre, mely mentes bĂĄrmifĂ©le kategorizĂĄlĂĄstĂłl, irĂĄnyadĂł ideolĂłgiĂĄtĂłl vagy stilisztikai prekoncepciĂłtĂłl. Az utolsĂł menedĂ©khely a szabad gondolatoknak, az Ă©pĂ­tĂ©szet hatĂĄrait sĂșrolĂł, felelƑssĂ©gmentes kĂ­sĂ©rletezĂ©snek. Ehhez egy olyan ĂĄtĂ©rtĂ©kelt tanĂĄr–diĂĄk viszonyra van szĂŒksĂ©g, ahol a hagyomĂĄnyos mester-tanĂ­tvĂĄny viszony helyett a tanĂĄrok az Ășj, gyakran meghökkentƑ Ă©pĂ­tĂ©szeti megközelĂ­tĂ©smĂłdokra maguk is mĂ©g keresik a vĂĄlaszt – a diĂĄkokkal közös folyamatban gondolkodva Ă©s kĂ­sĂ©rletezve. Ezt a valĂłban Ășjfajta tanĂ­tĂĄsi metĂłdust be kell mutatni, olyan formĂĄban, mely tĂŒkrözi a friss, ĂștkeresƑ törekvĂ©seket. EzĂ©rt is szĂŒletett ez a könyv.

A könyv nem foglalja kronolĂłgiai keretbe a mondanivalĂłjĂĄt. Nem rendezi ĂĄtfogĂł tĂ©makörökbe az Ășj oktatĂĄs alapelveit, mint az egy hagyomĂĄnyos elmĂ©leti szövegtƑl megszokott. Ezek az elvek termĂ©szetesen mĂ©gis benne vannak, csak mĂĄs formĂĄban. A könyv anyaga rĂ©szben az Ă©pĂ­tĂ©szek ĂĄltal vezetett oktatĂĄsi stĂșdiĂłknak a fĂ©lĂ©ves beszĂĄmolĂł szövegeibƑl (studio briefs) szĂĄrmazik, a többi szöveg az Ă©vek sorĂĄn a tanĂĄrokkal kĂ©szĂ­tett beszĂ©lgetĂ©sekbƑl Ă©s vitĂĄkbĂłl van összeszedve. A könyvet tehĂĄt nem Ă­rta senki, hanem mĂĄr meglĂ©vƑ szövegtestekbƑl ollĂłztĂĄk össze. Szerkezeti rendszerĂ©t tekintve, mint emlĂ­tettem, leginkĂĄbb egy szĂłtĂĄrhoz hasonlĂ­thatĂł. Ezt a benyomĂĄsunkat erƑsĂ­ti, hogy a bevezetƑt rögtön egy kĂ©toldalas hasznĂĄlati ĂștmutatĂł követi, összetett jelmagyarĂĄzati rendszerrel, teljesen az Illustrated Oxford Dictionary-hez hasonlĂłan. Viszont fontos kĂŒlönbsĂ©g, hogy mĂ­g egy szĂłtĂĄr egyfajta teljessĂ©gre (de biztosan egy ĂĄtfogĂł, komplett kĂ©pre) törekszik, az INDEX-bƑl - hiĂĄba az összefogottsĂĄgra utalĂł cĂ­m - nem kapunk egy elfogadhatĂłan komplex kĂ©pet az Ă©pĂ­tĂ©szet mai helyzetĂ©rƑl. Egy szubjektĂ­v szƱrƑn keresztĂŒl van benne ĂĄtvĂĄlogatva az egyetemes Ă©pĂ­tĂ©szet alap tĂ©telrendszere, ezĂĄltal egyes fogalmak egyĂĄltalĂĄn nem, vagy csak minimĂĄlis bejegyzĂ©ssel kerĂŒltek a könyvbe. Teljesen hiĂĄnyoznak pĂ©ldĂĄul a function, a technique, tectonic, Ă©s regionalism szavak szĂłcikkei. Viszont mindegyik esetben a szerkesztƑ több, elveiben hasonlĂł cĂ­mkĂ©hez kĂŒldi tovĂĄbb az olvasĂłt. Ezen pontok ideolĂłgiai összekapcsolĂĄsa több esetben is erƑsen szubjektĂ­v indĂ­ttatĂĄsĂș, önkĂ©nyesnek mondhatĂł. Könnyen Ă©szrevesszĂŒk, hogy bĂĄr Tschumi teljes ideolĂłgia-mentessĂ©get hirdet, a hĂĄttĂ©rben mĂ©giscsak ott talĂĄlhatĂł egy szubjektĂ­v Ă©pĂ­tĂ©szetszemlĂ©let, mint szervezƑerƑ. VĂ©lemĂ©nyem szerint ezek a vissza- (Ă©s oda-) csatolĂĄsok nem rĂĄntjĂĄk össze a könyv heterogĂ©n arculatĂĄt. Az elƑbbi szubjektĂ­v szƱrƑt analitikus mĂłdszerrel vizsgĂĄlva fĂ©ny derĂŒl a könyv valĂłdi mondanivalĂłjĂĄra. MegfigyelhetƑ, hogy olyan klasszikus Ă©pĂ­tĂ©szeti alapfogalmak, mint a tĂ©r, a forma, az esztĂ©tika szintĂ©n kevĂ©s szereppel bĂ­rnak a könyvben. De akkor mi van helyettĂŒk? EgyĂ©rtelmƱ, hogy az Ășj oktatĂĄsi rendszerhez kapcsolhatĂł tĂ©telek dominĂĄlnak a könyvben. TalĂĄn terjedelmĂŒkbƑl adĂłdĂłan, mĂ©g ezek a legkoherensebb szövegrĂ©szletek a könyvben. Az adott szĂłcikkek sokirĂĄnyĂșan szubjektĂ­v, nĂ©ha teljesen ellentĂ©tes közelĂ­tĂ©se sok esetben Ă©rdekes összkĂ©pet szĂŒl. Több, mĂĄs cikkelynĂ©l viszont a kivĂĄgott, rövid szövegrĂ©szletek szövegkörnyezetĂŒk hiĂĄnyĂĄban zavaros, nehezen Ă©rthetƑ fogalmat adnak az adott tĂ©mĂĄrĂłl. De ez is a cĂ©lja a könyvnek: mĂ­g az olvasĂł egy tĂ©nyleges szĂłtĂĄr összeszedett, rövid szövegeit olvasva gyorsan Ă©rthetƑ kĂ©pet kap a keresett fogalmakrĂłl, az INDEX a mögötte ĂĄllĂł oktatĂĄsi rendszert tĂŒkrözi: hatĂĄrok Ă©s kötöttsĂ©gek nĂ©lkĂŒl kĂ­sĂ©rletezik – ĂĄllĂ­t, majd közvetlenĂŒl utĂĄna ellentmond, meghökkent, megbotrĂĄnkoztat, provokĂĄl Ă©s összezavar. De mindenfĂ©lekĂ©ppen elgondolkoztat.

Az iskolĂĄt ĂĄltalĂĄnosan jellemzi egy mĂ©retes öntudat, a „következƑ Ă©pĂ­tĂ©szeti generĂĄciĂł vezetƑinek” kinevelĂ©se, akik „minden nap ĂșjraĂ©rtelmezik a vilĂĄgot” (Tschumi). Ez az egocentrikus felsƑbbsĂ©gtudat termĂ©szetesen a könyv összhatĂĄsĂĄban is meghatĂĄrozĂł erejƱ. És bĂĄr finoman prĂłbĂĄl az egyetemessĂ©g legitimizĂĄlĂł ĂĄlcĂĄja mögĂ© bĂșjni, összessĂ©gben az INDEX Architecture a ColumbiĂĄn zajlĂł tevĂ©kenysĂ©gek erƑsen reklĂĄmszerƱ manifesztĂĄciĂłjĂĄnak hat az olvasĂł szemĂ©ben.  

VĂĄncza MĂĄrk 

Az Ă­rĂĄs az ÉpĂ­tĂ©szetelmĂ©let-törtĂ©net 2 kurzus keretĂ©ben kĂ©szĂŒlt 2009-ben. 


Vissza